Schmitt Pál bejelenti lemondását. (Fotó: index.hu)
Az országgyűlés a lemondó nyilatkozatot 338 igen, 5 nem és 6 tartózkodó szavazattal elfogadta. Mivel a nyilatkozat azonnal hatályba lép, ezért Schmitt Pál már nem államfő. Feladatait és hatáskörét az országgyűlés gyakorolja. Kövér László feladatait az országgyűlés által kijelölt alelnöke látja el. A frakciók erre Lezsák Sándort választották.
16:00-kor írtuk
Még ma szavaznak Schmitt Pál lemondásáról a Parlamentben – így döntöttek az Országgyűlési képviselők. A napirendet elfogadta a grémium, miután kétórás szünetet tartottak. A házbizottság ülésén a Fidesz kérte, hogy még ma szavazzanak Schmitt Pál lemondásáról. Mivel a házszabálytól való eltérést egyhangúlag támogatta a parlament, elsőként foglalkoznak a kérdéssel.
Mint ismert, a jelenleg hatályos törvények szerint addig nem valósul meg a köztársasági elnök lemondása, amíg azt a parlament jóvá nem hagyta. Nagy valószínűséggel ez hamarosan megtörténik. Ha a képviselők úgy érzik, inkább marasztalnák Schmitt Pált, akkor neki újra nyilatkoznia kell lemondásáról. Ekkor a parlamentben már mindenképpen elfogadják döntését.
Amíg meg nem választják a köztársasági elnök utódját, Kövér László, az országgyűlés elnöke ideiglenes jelleggel tölti be a posztot.
Schmitt Pál lemondó-nyilatkozata (forrás: facebook.com)
Korábban írtuk:
„Elnöki munkámat, az alaptörvény rendelkezései szerint a legjobb tudásom alázattal végeztem, isten akarata és az önök bizalma nagy feladat elé állított, amelynek maradéktalanul eleget tettem. Magyarország alaptörvénye szerint – amelyet magam láttam el kézjegyemmel – az államfő kifejezi a nemzet egységét. Ezen rendelkezés számomra azt jelenti, hogy ebben a helyzetben, amikor személyes ügyem a szeretett nemzetemet inkább megosztja, mintsem egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejeztem, elnöki mandátumomról lemondjak. Isten áldását kérem Magyarországra és az önök munkájára.” – az ülés első felszólalójaként ezekkel a szavakkal bejelentette lemondását köztársasági elnöki tisztségéről Schmitt Pál hétfőn az Országgyűlésben. A képviselőknek 15 napja van arra, hogy maradásra kérjék a lemondott elnököt. Akkor véglegesedik lemondása, ha a Parlament elfogadja azt. Ha kitart elképzelése mellett, ideiglenesen – az új elnök megválasztásáig - az országgyűlés elnöke tölti be a pozíciót.
Hétfői beszédében Schmitt Pál megismételte, korábban már kifejtett szándékát, miszerint új doktori dolgozatot szándékozik írni. Továbbra is méltatlan támadásként értékeli doktorija visszavonását. Ahogy mondta, húsz éve elégedetten dőlt hátra doktori védése után, és ma sem gondol másként dolgozatára. Úgy gondolja, meggyalázták, nem csak őt, hanem hivatalát is.
(fotó: origo.hu)
Doktori értekezésével kapcsolatos problémákat először (január 11-én) a HVG internetes kiadása tárta fel.Hiába kérdezték többen is Gavra Gábor főszerkesztőt, ő csak annyit mondott, hogy egyik törzsolvasójukban egy véletlen folytán merült fel a gyanú. Az internetes portál azt állította, hogy a disszertáció nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A botrány kirobbanása után egy héttel az akkor még doktor Schmitt Pál a Kossuth Rádió reggeli műsorában részben beismerte, hogy dolgozatában 180 oldalt valóban Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának fordításából vett át, de a fennmaradó oldalakat – például a következtetéseket – ő maga írta. Nem sokkal később az index.hu megtalálta ezek egy részének „eredeti szerzőjét” is.
Az ügy vizsgálóbizottság felállításával folytatódott. A hónapokig tartó munka végén a dodonai jóslatokhoz hasonló eredmény született. A sokat idézett „formailag megfelel” végkövetkeztetés mellett azonban a döntés kedden nyilvánosságra hozott összefoglalójából egyértelműen kiolvasható a plágiumvád bizonyítása. Ez utóbbi esemény már az elmúlt hét krónikájához tartozik. Múlt csütörtökön a Semmelweis Egyetem szenátusa elvette Schmitt doktori címét. Ebben az időben a köztársasági elnök éppen Szöulban tartózkodott. Haza érkezése után többen is követelték lemondását, ám erre hétfőig várni kellett.
A távozási szándék bejelentése után rögtön Lázár János, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője kérésére Kövér László, az országgyűlés elnöke szünetet rendeltek el, hogy előkészítsék az új államfő megválasztását.
Schmitt Pál életrajza A kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó Schmitt Pál Budapesten született, 1942. május 13-án. A sportdiplomata, közgazdász 1983 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, 1989-től 2010-ig elnöke volt. 1983-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1995 és 1999 között alelnökeként tevékenykedett. Nagykövetként 1993-tól előbb Madridban majd Bernben képviselte hazánkat. Politikai pályára lépett 2003-tól: 2007-ig a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alelnöke, 2004 és 2010 között az Európai Parlamenti képviselője volt. Az EP egyik alelnökének választották 2009–2010-ben. 2010. június 29-én az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, majd augusztus 6-án lépett hivatalába. (Wikipédia) |
A további eseményekről is beszámolunk itt a Frisss.hu-n.