A gyógyszergyártás mindig is kockázatos vállalkozás volt. Az, hogy az öröm és a bánat milyen drámaian váltják egymást ebben a szakmában, az jól nyomon követhető a két gyógyszergyártó cég, az AstraZeneca és a Biontech versenyében. Az oxfordi kutatókkal együttműködő brit cég jelenleg kénytelen felfüggeszteni a klinikai teszteléseket, azonban az AstraZenecca így is több ellátási szerződést kötött a kormányokkal, mint az összes többi kutatócsoport.
A tervezett oltás harmadik, és egyben klinikai vizsgálata most zajlik, melynek során több tízezer emberen próbálták ki az ellenszérumot a világ különböző országaiban. Azonban a brit cég egyik tesztalanya súlyosan megbetegedett, ám a betegség oka még nem tisztázott. A teszteléseket mindenestre szüneteltetniük kell, ami a szigetország visszaesését jelentheti az oltóanyag előállításáért folytatott világméretű versenyfutásban. Ezzel párhuzamosan a német-amerikai Biontech reményei szerint jövő hét szerdán egyeztet majd az ellátási szerződésekről. (Az általuk fejlesztett vakcina a BNT162b2 nevet viseli.) A szerződés 200 millió egységnyi oltóanyag gyártását foglalja magában. Ez a hír persze azonnal felrobbantotta a tőzsdét: a Biontech két százalékkal átvette a vezetést, az AstraZenecca egyszázalékos visszaesést mutat. A befektetők abban reménykednek, hogy az első dobozokat már 2020 végén leszállítják, a két vállalat legalábbis azt tervezi, hogy ez év októberében már meg tudják szerezni a hivatalos jóváhagyást az oltóanyag számára. Ha minden a tervek szerint halad, 2020 végére már világszerte 100 millió vakcinaadagot gyártanának, 2021 végére pedig már 1,3 milliárdot. A Biontech számára ez jelentené az eddigi legnagyobb megrendelést. Mind a német, mind a brit vállalkozás hasonló megállapodásokat kötött az Egyesült Királysággal, Kanadával, valamint az Egyesült Államokkal. A gyógyszer előállítása Európán belül Belgiumban és Németországban zajlik majd. A német-amerikai céggel kötött megállapodás a 27 tagállamért felelős Európai Bizottság számára szintén fontos siker lenne, azonban ezzel kapcsolatban a tanács még mindig megosztott. Az AstraZenecca pedig már szerződésekkel biztosította magának az Európai Bizottság jóváhagyását.
Hogy mi lehet a brit gyógyszergyártó cég tesztalanya megbetegedésének oka, még nem sikerült bizonyítani. A New York Times-nak az AstraZenecca mindenestre azt nyilatkozta, hogy saját belátásukból függesztették fel a klinikai vizsgálatokat, és hogy a kutatócsoport ellen eljárás van folyamatban.
A két élen járó vállalkozás egy közös fellépésén azt nyilatkozta, hogy a Covid-19 ellenszérumának kifejlesztésében az elsődleges szempont a megbízhatóság és a hatékonyság. A soha nem látott társadalmi nyomás fényében nem is csoda, ha a két versenytárs olyan fontosnak tartja, hogy ehhez hasonló kijelentéseket tegyen, arról nem is beszélve, hogy a gyógyszer kifejlesztése egyben politikai téma is. Donald Trump elnök például azt várja, hogy az oltóanyag még az amerikai választások előtt elkészül. A szakértők ezzel szemben már kevésbé derülátóak, hiszen egy vakcina kifejlesztése általában 15 évig is eltarthat, nem is beszélve a sikertelen kísérletekről. Jeremy Farrar, a brit Wellcome Trust intézet igazgatója kiemelte, hogy az oltóanyag előállításakor elengedhetetlen a független felügyelet és a vakcina alapos tanulmányozása. Az alapítvány a pandémiával szembeni világméretű összefogásra buzdít. Jeremy Farrar azt is hozzátette, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak egy gyógyszergyártó cégre támaszkodjunk, hanem egy teljes oltóanyag-portfólióra van szükség. Jelenleg 170 lehetséges oltóanyag áll fejlesztés alatt, ám ezek közül nem mindegyik kerül majd piacra. Az Egészségügyi Világszervezet szerint eddig 35 vakcinával folytatnak klinikai kísérleteket.
Illusztráció: insights.omnia-health.com
