Kiss Gyula a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, aztán könyvkötőnek tanult, 17 évet dolgozott a Sylvester János nyomdában, többek között a Vas Népe korrektoraként, majd a lap szerkesztőségében végezte ezt a munkát. 1995 novemberétől 2007-ig működtette nagy álmát, a méltán híres antikváriumot a Széchenyi utcában. Számon tartott könyvgyűjtő volt, több száz dedikált és első kiadású kötetet birtokolt. Ennek része az a gyűjtemény, ami a Berzsenyi könyvtár állományába került. A kötetekből 2019. március 12-én kiállítás nyílik a könyvtár első emeleti hírlapolvasójában. Az érdeklődők a különlegesen szép köteteket április 3-ig tekinthetik meg.
A Kner Nyomdát Kner Izidor 1882-ben, 22 éves korában alapította Gyomán.
Kner Izidor őseihez hasonlóan könyvkötészetet tanult, de vándorlásai során elsajátította a betűszedés és a nyomtatás fortélyait is. A nyomda alapítása utáni első évtizedben Kner Izidor elsősorban a környék egyháza által rendelt énekeskönyveket illetve vallási szövegeket nyomtatott. Később a nyomda a közigazgatás felé fordult, majd a környező településeken használt tankönyvek nyomását végezték.
Kezdetben a legszebb kiadványok éppen a nyomdáról szóltak, például a Kalászok és kévék című antológiában szép képekkel illusztrált összeállításában mutatta be nyomdáját.
A könyvkiadás igazából az elsőszülött fiú, Kner Imre munkába állásával indult meg. Lipcsében tanult, és az itt folytatott tanulmányai után tért vissza Gyomára, és 17 éves korában a nyomda technikai vezetője és a könyvkiadás irányítója lett. Az első jelentősebb munkája Thury Zoltán összes műveinek kiadása volt. 1910-es évek közepétől Kner Imre szerette volna megteremteni a tömegtermelés és esztétikum harmóniáját. Fiatal írók munkáit adták ki, modern magyar grafikusok illusztrációival. Ilyen kiadvány volt Kosztolányi Dezső Tinta című kötete vagy Balázs Béla könyvei. Az első világháború jelentős anyagi kárt okozott a nyomdának, megtörte fejlődését. 1917-ben veszi fel vele a kapcsolatot Kozma Lajos, aki szívesen vállalta a könyvek illusztrálását. Munkájukhoz megnyerték Király György irodalomtörténészt, és hármójuk nagyszerű munkájának eredménye a különböző sorozatok. A Kner – Kozma – Király- korszak első vállalkozása a Három Csepke Könyvek voltak, aztán a magyar irodalom remekeit felvonultató Kner-klasszikusok 12 kötete, majd a Monumenta Literatum 24 kötete. A kötetek sikere megalapozta a Kner Nyomda hírét. De hiába tudta a gyomai nyomda produkálni a legmagasabb színvonalat, nem volt fizetőképes kereslet, a politikai okok miatt is hozzájárultak ahhoz, hogy gyakorlatilag visszavonult a kiadástól.
A nyomdát a két világháború között is Kner Izidor irányította, de a könyvkötés egésze Imre kezében volt. Az alapító csupán egyszer lépett ismét előtérbe, amikor a nyomda alapításának 50. évfordulóján megjelentette annak alapításának történetét, melybe saját élettörténetét is belefűzte.
1944 tavaszán elhurcolták Kner Imrét, majd később családját is. A tulajdonosok elhurcolását követően Kner Endre felesége vezette a nyomdát az akkori dolgozók segítségével.
