Ki legyen az USA elnöke?

kremser • 2012. február 08., szerda •
A sajtóban nap, mint nap olvashatunk az amerikai elnökválasztással összefüggésbe hozható cikkekről, noha maga az csak novemberben lesz. Új, eddig ismeretlen nevek bukkannak elő, ezért már-már kaotikusnak is tűnhet az egész azok számára, akik nem jártasak az USA belpolitikájában. Ez a cikk segít nekünk, hogy a haverjaink előtt is fel tudjunk vágni, ha az amerikai elnökválasztás jön elő témaként.

Mi történik most, jópár hónappal az elnökválasztás előtt? Hisz ha jól tudom, az csak novemberben lesz?

Elkezdődött a „primary election”, vagyis, amikor az embereknek el kell dönteniük, hogy bizonyos pártokban ki legyen az elnök-jelölt. Mivel a demokratáknál Barack Obama újra indul az elnöki székért, ezért most a republikánusok között megy a versengés. 
Négy évvel ezelőtt mindkét párt képviselői járták az államokat, mivel G.W.Bush mandátuma lejárt, most viszont csak a republikánusoknak kell.
 
Kik az elnökjelöltek 2012-ben?
 
A demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál viszont Mitt Romney, Newt Gingrich, Rick Santorum  és Ron Paul.
 
Kik ők és mit kell róluk tudni?
 
Mitt Romney egy gazdag mormon. Rendkívül sikeres üzletember. Akkor lett országosan is híres, amikor a 2002-es Salt Lake City téli olimpia előkészületei hatalmas veszteséggel indultak, majd ő átvette a szervezési feladatokat, és sikertörténet lett a vége, óriásit profitáltak a cégek, valamint az állam belőle.  Az átlag keresztény nem feltétlenül szívleli, valószínűleg mormon vallása miatt, pedig tisztes családapa, szerető férj, vagyis a tökéletes amerikait testesíti meg.
 
Newt Gingrich a republikánus párt „ostora”. A 90-es években a kongresszus elnöke volt, és ő akarta beperelni Bill Clintont a Monika Lewinski botránya alatt. Mivel túl szélsőséges, sok amerikai szemében ő testesíti meg mindazt, ami rossz Washingtonban. Ez a veszte lehet.
 
Rick Santorum  egy nagyon konzervatív pennsylvaniai szenátor, akinek roppant kevés üzleti, és minimális politikai-vezetői gyakorlata van. Előnye viszont az, hogy nagyon tud hatni a keresztény „szívekre”. Az átlag amerikai konzervatívok szavazataira számíthat, mivel „meleg-ellenes” megnyilvánulásait rendszerint kedvelik ezekben a körökben.
 
Ron Paul egy 70-es éveiben járó texasi nőgyógyász, akinek vehemens kormány ellenes kirohanásai gyakran tartalmaznak olyan elemeket, amiket, ha higgadtabban tálalna, akkor elfogadhatóak lehetnének. Sok hívet sikerült maga köré csábítania, akik elfogadják szélsőséges stílusát,- ám ez kevés lesz egy ország vezetéséhez. 
 
          Mitt Romney                                         Newt Gingrich                                                  Ron Paul
 
Kinek van a legnagyobb esélye szembeszállni Obamával és ki győzhet a végén?
 
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint Mitt Romney lesz a befutó, ő lesz az aki kihívhatja Barack Obamát. Ha el tudja hitetni a lakossággal, hogy az ő fegyelmezett üzleti múltja, sikerei garanciát jelentenek arra, hogy az Egyesült Államok kilábaljon a pácból, akkor letaszíthatja a jelenlegi elnököt. Ha a gazdaság viszont elindul felfelé, még a választások előtt,- ahogy amúgy egy kissé meg is indult,- akkor Obama kiállása, karizmája elegendő lesz ahhoz, hogy megújítsa mandátumát. Barack Obamát, amúgy nagyon könnyű szeretni, az USA lakossága, párt-hovatartozástól függetlenül szereti őt. Tudják honnan indult, tisztelik benne azt, hogy feketeként bebizonyította minden feketének, hogy a 21 században már nem lehet mindenre kifogás a bőrszín. Sikerre vitte az egészségügyi reformot, ami bár ezer sebből vérzik, mégis egy hatalmas mamut volt évtizedeken keresztül, ezt kellett átalakítania, nem csoda, ha még nem tökéletes.
 
Amúgy a republikánus párt a jobboldali, a demokrata párt pedig a baloldali?
 
Ennyire egyszerűen ezt nem lehet kijelenteni, pláne nem a magyar olvasó számára. Tudni kell, hogy USA a kapitalizmus mintapéldánya, így összehasonlítani, egy MSZP utódpártot (MSZP) egy amerikai demokrata párttal nem volna tisztességes. Egy olyan országban, ahol a magántulajdon szent és sérthetetlen, ahol az egész létük a versengésre épül, ahol a mai napig a szociális juttatások a világ átlag alatt vannak, nem mondhatjuk hogy létezik kimondott baloldali párt. 
A nagy különbség inkább ott jön elő a kettő között, hogy a demokraták abban hisznek, hogy az ország gondjait könnyebb megoldani, ha az állami apparátus, a hivatal rendszer nagyobb. A republikánusok viszont azt vallják, hogy a magántőke, az üzleti szféra gyorsabban, és hamarabb orvosolja a gondokat. Több terhet tennének az államokra és kevesebb ügyet „vinne” a kormány. 
 
Hozzászokhattunk, hogy a republikánusok általában háborúkat indítanak, (Bush család)  a demokraták viszont a békét kedvelik (Kennedy). Mi ebből a valóság?
 
Nagy valószínűség szerint a külpolitika csillagainak állása is közrejátszhat abban, hogy az elmúlt évtizedekben valóban többször republikánus irányítás alatt indított az USA háborút. Ám 1990-ben nemcsak Bush, de bármely demokrata is megvédte volna Kuvaitot Saddam Hussein ellen. 
De visszatérve a jelenbe. Barack Obama nagyon óvatosan kezelte az elmúlt 4 évben a külpolitikáját. Sok ellenlábasa meg is jegyezte: Az elmúlt években az USA többször kért bocsánatot, mint az előtte lévő 100 évben. A republikánusok közül némely kampány-szlogen pont erre épít: „Mi nem kérünk bocsánatot, csak azért mert mi vagyunk az USA.”
 
Változik-e valamiben az USA külpolitikája az elkövetkezendő években?
 
Úgy tűnik igen. Már mostanában is látszik, hogy elindult egy olyan folyamat, ami szerint nem Európa lesz az elsődleges gazdasági partner, hanem Ázsia. Európáról szinte naponta csak a problémákat hallani, és az Euro is bizonytalan lábakon áll. Már Obama is az Ázsiai lehetőségeket kutatja, és meglepően ritkán utazik Németországba, vagy épp Angliába.  Kelet-Európáról nem is beszélve. 
 
 
 
 

közösség

további frisss

lap tetejére