Kéri Péter nyilatkozatában elmondta, hogy a megjelent cikkektől és személyeskedéstől elhatárolódik, azonban  arra szeretne rávilágítani, hogy a Hallgatói Önkormányzat gazdálkodása az egyetem gazdálkodásával szoros összefüggésben, hogyan működik. Legelőször  azonban megkérdeztük a véleményét az életkorára vonatkozó kritikákról. Erre reagálva megtudtuk, hogy a volt HÖK elnök 2004-ben végzett az első szakán nappali tagozaton, s az óta folyamatosan, munka mellett tanul. Így lassan az ötödik diploma megszerzése után, folyamatos munka, kutatások és publikálások mellet, szíve joga tanulással tölteni a szabadidejét -fejtette ki. 

A megjelent, hangulatkeltő „Maguknak osztják „ kifejezésre reagálva elmondta, hogy egy Hallgatói Önkormányzat sem ezen az egyetemen, sem máshol nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel. Így sem a HÖK elnöke, sem a HÖK gazdasági alelnöke önkényesen, nem írhat alá sem ösztöndíj jóváhagyást sem mást úgy, hogy azt kontroll nélkül utaláshassák. A a hallgatói juttatások rendszere egy hallgatói normatívára épít, amely államilag meghatározott fejenkénti 119 ezer forintos összeget jelent.  Az 51/2007-es juttatási kormányrendelet meghatározza azt, hogy ezt a normatívát, milyen jogcímekre és milyen arányban kell felosztani, hagyva bizonyos mozgásteret az intézményeknek. A nagy része az ösztöndíj és szociális jelegű juttatásokat fedezi. A szabad  keretből oszlanak el az olyan egyéb juttatások, mint a  kiemelkedő teljesítményért járó ösztöndíj, erasmus ösztöndíj,  terepgyakorlati támogatás, és ide tartozik a közéleti ösztöndíj, és a HÖK működésének támogatása. Ezen kívül elkülönítenek egy bizonyos mértékű tartalékot is. Ennek a normatívának a felosztását sem a HÖK végzi, hanem a karonként működő juttatási bizottságok, melyekben egyenlően oszlanak el hallgatók és oktatók. Fennállhat ugyan szavazategyenlőség, ebben az esetben az elnök dönt, aki minden esetben az oktatók köréből kerül ki. Így a hallgatói önkormányzat semmilyen pénzt nem oszthat, és nem is oszthatott fel önkényesen és felülvizsgálat nélkül. Minden egyes döntésnél van oktatói, vezetői kontroll, így a normatív forrásokkal visszaélések nem történhetnek meg.

Kéri Péter elmondta, hogy a közéleti ösztöndíjak felosztása, 2005-ben amikor először lett a HÖK tagja, akkor is ugyanúgy történt mint az elmúlt évben. 20 évre visszamenőleg is ezt a módszert alkalmazták, amely szerint létezik egy meghatározott, fix alapjuttatás és ehhez párosul egy keretösszeg, melyet pontozási rendszer szerint teljesítmény alapján osztanak fel. Visszanézve az említett éveket, az akkori keretösszegeket az akkori jövedelmekhez viszonyítva, ugyanaz az arány mutatkozik most is. Ezek szerint arányosítva a Hallgatói Önkormányzat semmivel nem oszt fel nagyobb keretösszegeket  mint 20 évvel ezelőtt - ecsetelte.

Többször felmerült a téveszme, mi szerint, azért késnek a pénzutalások, mert a HÖK-ösök kamatoztatják a pénzeket. Erre reagálva a volt HÖK elnök elmondta, hogy semmilyen számlaszámmal nem rendelkezik a HÖK és az utalásokat a gazdasági hivatal végzi.. Az ösztöndíjak utalásához és kiszámításához ráadásul még csak érintőlegesen sincsen köze a HÖK-nek. Az ösztöndíjindexeket a tanulmányi hivatal számolja ki, s az utalási lista onnan közvetlenül a gazdasági hivatalba fut -mondta Kéri. 

A juttatási bizottságnak az adott keretösszegek felhasználásáról minden félév végén be kell számolni. A gazdasági alelnök pontosan beszámol arról, hogy például a közéleti ösztöndíjakat, milyen arányban használták fel. Félévente legalább 60 ember részesül közéleti ösztöndíjból. Ebbe beletartoznak a rendezvényen közreműködő hallgatók, a Hallgatói Önkormányzat, a kollégiumi bizottság, az egyetemi lap újságírói és pluszban olyan hallgatók, akik a tanulmányi kötelezettségeiken felül közéleti tevékenységet végeznek.  A juttatási bizottság az elmúlt években, míg Kéri Péter a HÖK tagja volt, sosem talált semmilyen törvénysértő dolgot, egyetlen ellenőrzés vagy beszámoló során sem - tudtuk meg Kéritől.

Kéri Péter OTDK díjat vesz át

Az intézménynek vannak szabályai. Ezeket nem a HÖK hozza és nem is ők fogadják el, hanem náluk sokkal magasabb szintű szervek.  A kari juttatási szabályzatok úgy fogalmaznak, hogy a közéleti ösztöndíjakra a SEK HÖK elnöke tesz javaslatot, és a HÖK elnöksége dönt ezek realitásáról. Ezeket a javaslatokat a SEK HÖK elnöke, beszámolók alapján teszi meg, mind a kollégium, mind az újságot tekintve példaként. A HÖK működést vizsgáló bizottság véleménye szerint a rendszer jelenleg alulszabályozott, de erre már elkészült egy részletesebb szabályozás, ami elfogadás alatt van.

Kéri Péter személyes véleményként hozzátette, hogy a megjelent, média által írásosan publikált információk és szó szerinti idézetek, azt feltételezik, hogy készen kapott anyagot tettek közzé, ami az objektivitást mellőző egyoldalú tájékoztatás. Mindezt tették az érintettek közül senkit nem kérdeztek meg az ügy kapcsán.

Folyosói pletykák szerint, az ügy hátterében a HÖK és a kollégium igazgatója, Tóth Péter ellentéte áll. Kéri Péter azonban erről nem szeretne nyilatkozni, mivel már nem tartozik a HÖK-höz.

Megkérdeztük az említett Tóth Pétert, aki telefonon elmondta, hogy személyes véleménye van a HÖK-ről, melyet több fórumon nyilvánosságra hozott már, de ezt nem szeretné ismét megtenni. Továbbá hozzátette, hogy semmilyen információt nem adott közre egy médium számára sem. Nem állt érdekében bármit lépni a SEK HÖK ellen. Cáfol minden ezzel kapcsolatos állítást és teljesen elhatárolódik a dologtól.

A tavalyi évben, a SEK HÖK működését és gazdálkodását felügyelő és ellenőrző bizottság alakult, hallgatói indítványozásra. A vizsgálat eredményét, az egységes tanulmányi rendszeren, a Neptunon minden hallgatónak kiküldték, melyben többek között az is áll, hogy a bizottság, visszaélésre való szándékot nem tapasztalt. Javasolták ugyan a HÖK tagjainak, hogy a következő évben ne mérettessék meg magukat a választásokon, hivatkozva arra, hogy megrendült a bizalom a hallgatók részéről. Kéri Péter ettől függetlenül mondott le posztjáról. A SEK HÖK többi tagját pedig újra megválasztották. Természetesen felröppent a választási csalás híre is. Ennek kivizsgálása érdekében fellebbezést nyújtottak be, ahol az Ellenőrző Bizottság elnöke nem tapasztalt szabálytalanságot, így nem tartotta indokoltnak az ügy kivizsgálását. Hozzá kell tenni, a fellebezés nem a megfelelő helyre került benyújtásra és a fellebezésre szánt határidőn kivülre esett.