-Április 11. - József Attila születésnapja- a költészet napja Magyarországon. Természetesen, miután versírással foglalkozom , elég sokat jelent számomra. Pont ez az az időpont, mikor megkeresnek, hogy mondjam el, hogy ez miért van, miért jó és, hogy mi értelme van. Ha az értelmét keressük az ünnepnek, szerintem a legjobb benne, hogy így szélesebb közönség figyelmét is ráirányíthatjuk a költészetre, a versekre, amik sajnos nagyon mostoha körülmények között vannak mostanában, hiszen egyre kevesebb példányszámban kelnek el a kötetek, egyre inkább lankad a kereslet irántuk. Nem beszélve arról, hogy az irodalmi lapokat milyen kevesen olvassák. 

 

Ilyenkor érezhető változás?

 

Ilyenkor az író ember érezheti, hogy a figyelem egy kicsit ráirányul, ami a hétköznapokban sajnos egyáltalán nincs így. 

 

Veled olykor-olykor találkozhattunk a kereskedelmi médiában, így talán az egyik legismertebb kortárs költőnk vagy. Mit gondolsz mi az oka, hogy lankad a kereslet a költészet iránt?

 

Ennek több oka van. Elsősorban azt emelném ki, hogy rengeteg oldalról jön az információ, mint például a tévék, rádiók. De az internet az, ami leginkább elviszi a figyelmet, ugyanakkor meg is hozza, hisz ez egy kétélű folyamat, mert azt vettem észre, hogy versfórumok, illetve verstopikok és vers-chatek alakult ki, melyben egy teljesen más fajta közeg is elkezdte fogyasztani a verseket. Ebben a sokféle szórásban, mégiscsak lett valami helye a dolognak, de tény és való, hogy nem az már egy fiatalembernek, vagy a negyvenes korosztálynak, a kikapcsolódás, hogy beül a karosszékbe és verseket olvas. 

 

Szóval a tömegkommunikáció a fő ok?

 

Nagy szerepe van benn. És van más is, ami egy kicsit messze vezet, de úgy érzem, hogy az oktatásban sem úgy jön át a vers szeretete, ahogy az fontos lenne. Tisztelet a kivételnek, hisz nekem rendkívül jó magyar tanáraim voltak, de sokan sajnos nem fektetnek arra figyelmet, hogy egy versnél valójában arra figyeljünk, hogy milyen. Persze a kis gyerekekkel megtaníttatják Petőfi és Arany életrajzát, amiből természetesen annyi marad meg, hogy Arany János betegen ült a Margit-szigeten, ami nem egy vonzó kép ugye. Szerintem, ha egy versben tényleg azzal foglalkoznának, ami mai, ami él benne és ami tényleg rólunk szól, akkor a fiatalok is megszeretnék a költészetet. Mikor elhívnak az iskolákba rendhagyó irodalomórákat tartani, rendszerint azzal találkozom, hogy ha a fiatalok látnak egy jelenséget, aki ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint ők és ezt versbe önti, akkor egyszerűen kinyílik a szemük. 

 

(Fotó: budapestterminal.hu)

 

Mi a helyzet a felolvasóestekkel? Jársz 'turnézni' az országban?

 

Persze, de én speciális vagyok ebből a szempontból. Engem az már nagyon ritkán elégít ki, hogy elmegyek egy közönségtalálkozóra, felolvasok és beszélgetünk. Épp ezért hoztam létre ilyen vers melletti projekteket. Írok dalszövegeket, illetve színészekkel, valamint zenészekkel dolgozom együtt, mivel egy nagyon erős átvivő anyag a zene, vagy a performansz, ami egyből hatást tud elérni. Tehát, ha eljön egy közönség az én estemre, ahol ott vagyok egy kisebb fajta apparátussal, zenészekkel felszerelkezve, kap egy sokkal komplexebb élményt. Néha nekem sem elég, hogy hallom a verseket ilyen olyan előadásban, hanem kell egy egyéb inger, ami direkt hat.

 

Milyen a sikere? 

 

Az egész attól függ, hogy mennyire van meghirdetve, hisz a költészetnek, a versnek, az íróknak  még mindig megvan a közönsége. Nálunk is fontos lett a marketing. Vannak új fajta kezdeményezések, mint például a Rájátszás, ami Budapesten fantasztikus sikereket ért el és tervezünk egy országos turnét vele. 

 

Rájátszás?

 

A lényeg, hogy összeeresztenek dalírókat és költőket, megkapjuk egymás zenéit és verseit, amire keresztül-kasul dolgozunk. Ez egy nagyon mókás vállalkozás. Én egyszer a Bérczesi Robival a Hiperkarmából, egy ismert dalra írtam kortárs szöveget, amit a nézők nagyon élveztek.