A fideszes képviselő felhívta a figyelmet arra, kivételes esetben - mint amilyen a fogyasztók számára előre nem látható jelentős árfolyamváltozás - a körülmények alapvető megváltozásáról beszélhetünk. Ez lehetőséget ad az Országgyűlésnek arra, hogy a szerződésekbe a felek jogos érdekeire figyelemmel, törvényalkotással beleszóljon, a szerződés tartalmát megváltoztassa. Üdvözöljük az Alkotmánybíróság határozatát – jelentette ki.

Az ítélet megerősíti, hogy a kormány és az Országgyűlés által hozott olyan döntések, mint a végtörlesztés vagy az árfolyamgát, alkotmányos és helyes megoldást jelentettek a helyzet részbeni rendezésére – húzta alá.
Gulyás Gergely elmondta, ebben a ciklusban sikerült fontos lépeseket tenni annak érdekében, hogy részben megoldódjon az a 2010-ben örökül kapott helyzet, mely elviselhetetlen terhet jelentett számtalan családnak a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban. Emlékeztetett, 2010-ben több mint egymillió jelzáloghitel-szerződés volt, ebből több mint 90 százalék, mintegy egymillió szerződés volt devizahitel alapú, és ennek 90 százaléka volt svájci frankban megkötött. Ehhez képest mostanra 180 ezer ember lépett be az árfolyamgátba, 170 ezren éltek a végtörlesztéssel, és 12 ezren az eszközkezelő által biztosított lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy összességében 362 ezer család számára jelentett megoldást az, amit a kormány eddig kínálni tudott – fejtette ki.

A politikus leszögezte azt is, a mai alkotmánybírósági határozat pedig világos felhatalmazás arra, hogy a Kúria, illetve az Alkotmánybíróság döntése értelmében a törvényhozó mit tehet meg a következő ciklusban. A mostani döntés fényében egyértelmű, hogy ha a Fidesz marad kormányon a következő ciklusban, akkor a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket teljes egészében ki fogjuk vezetni a hitelpiacról. Az a cél, hogy a következő ciklusra egyetlenegy devizahitel alapú jelzálog-szerződés se maradjon – jelentette ki Gulyás Gergely.

A fideszes politikus aláhúzta azt is, az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdésében - az Alkotmánybíróság döntése után - a Kúriának nincs oka tovább várni. Lehetőség van arra, hogy ebben a két fontos kérdésben - melyben még nem döntött a Kúria - most végleges döntést hozzon. Ezt követően az új Országgyűlésnek lehetősége lesz a helyzet viszonylag gyors rendezésére – fogalmazott Gulyás Gergely.