Mi legyek, ha már nagy vagyok?

A hivatalos kezdés előtt már egy órával tolonganak szüleik oldalán a leendő felvételizők a Savaria Egyetemi Központ aulájában. Szalag minden második kabáton, kurzusismertető minden kézben. Feszült tekintetek minden irányból. Komoly döntést kell nemsokára meghozniuk, nem könnyű feladat egy végzős diák számára eldönteni, merre tovább.

Ezzel kapcsolatban próbált segítséget nyújtani számukra az egyetem a nyílt nap keretein belül egy általános – a jelenlegi felvételi eljárást bemutató, egy – a közgazdaságtudományi kar által megtartott előadással, valamint a Diákhitel központ regionális képviselője, Márkus Attila beszédével, amikor is a továbbtanulás anyagi oldalát vitatták meg.

- A nyíltnapok jelentősége megnőtt az utóbbi időben a felsőoktatásban végbement változások miatt, úgymint finanszírozási háttér, törvénymódosítások, hallgatói demonstrációk. Az egyetemi nyíltnapok mindig is direkt és primér információs forrásnak bizonyultak, hiszen csakis az egyetem tud a lehető leghitelesebb módon tájékoztatást adni a felvételizők számára, hiszen itt bármilyen jellegű kérdést feltehetnek, legyen szó képzésről, vagy akár az intézményről– mondta el Gaspari Gábor, a nyílt nap egyik felelőse.

A jövőbeni változások ismertetésére is nagy hangsúlyt fektettek a tájékoztatón. A pont-és többletpont rendszer az előző évekhez képest változatlan marad, azaz nem képzési területenként, hanem szakonként határozzák majd meg. Újítás viszont az emelt érettségikkel kapcsolatban, hogy a diákoknak minimum 45%-ot teljesíteniük kell ahhoz, hogy járjon érte az 50 többletpont a korábbi 30 helyett, ami alapszak esetében akkor is jár, ha előírás az emelt érettségi. Az emelt szintű érettségi a Bölcsészettudományi, illetve Társadalomtudományi karok esetében lesz alapkövetelmény. A felvételi eljárás költsége is megegyezik a korábbi évekével, marad egységesen 9000 forint. Összesen öt hely jelölhető meg egyszerre, azonban egy képzési forma állami és költséges bejelölése egy helynek számít.

Változik a képzési struktúra

A képzési struktúra is átalakul. Felsőfokú végzettség esetén az intézmény mentesítheti a jelentkezőt a felvételi eljárás alól, ezt a diploma érdemjegyének megfelelően számítják be, jeles érdemjegy esetén 200 pontot is kaphat a hallgató, egészen 140 pontig, ami már az elégséges határa. A felsőfokú szakképzések nevét is megváltoztatják, ezen szakok felsőoktatási szakképzések néven futnak tovább, de maradnak 4 félévesek, s minimum 200 ponttal kell rendelkeznie annak, aki egy ilyen képzésre adja be a jelentkezését.  Egyéb esetben a minimum ponthatár 240.

Az előadáson elmondták, hogy a részösztöndíjas képzés mégsem lép életbe, állami, illetőleg önköltséges formában jelölhetik be a hallgatók az általuk előnyben részesített szakot. Osztatlan tanárképzésre való jelentkezésre is lehetőség nyílik, erről bővebb információt februártól tud közölni az intézmény. Annyi azonban már bizonyos, hogy 10-11 féléves terminusú lesz, szakpáronként lehet jelentkezni, s 3 év után megválasztható az irány, miszerint általános iskolai, vagy középiskolai tanár akar-e lenni az illető, vagy netán szakpáronként eltérően mindkettő.

A megkérdezett diákok a hallgatói szerződés aláírása miatt nem aggódnak, s legtöbbjük megelégszik Szombathely és a Nyugat-magyarországi Egyetem képzés kínálatával, s nem menne ez miatt a fővárosba.