(fotó: automenedzser.hu)
Az üvegfelületeket akár kaparóval is szabad tisztítani, hiszen az kellően kemény felületű. Az ablaktörlőt azonban érdemes óvatosan kezelni. Ha nagyon oda van fagyva, akkor inkább jégoldóval kell próbálkozni, nehogy elszakadjon. Az autóban ugyanúgy megfázhatunk, hiszen bent hideg van, akárcsak a szabad levegőn. Eleve csak akkor szabadna elindulni, amikor már az ablakok és a lámpák le vannak takarítva. Amíg ezzel végzünk, indítsuk be a motort, hogy a fűtés is beinduljon. Téli vezetéshez alaposan és rétegesen fel kell öltözni, mert a hidegtől elgémberedett végtagjaink lassabban reagálnak, így nő a balesetveszély.
A téli vezetés az teljesen külön tudomány. Az lenne az ideális, ha minden autós beiratkozna egy tréningre, hogy megtanulja a csúszós úton való közlekedést. Csapdahelyzet a nagyobb gázadás a kipörgés miatt, illetve a hirtelen fékezés, a csúszás miatt. Fontos megjegyezni, hogy a modern ABS-szel szerelt autókkal kapcsolatban elterjed egy tévhit, miszerint hamarabb megállnak. Ez nem igaz, valójában ugyanis hosszabb úton állnak le, viszont cserébe kormányozhatók maradnak. Mindenképpen nagyobb előretekintéssel vezessen, számoljon hosszabb féktávval és korrigáljon finomabb kormánymozdulatokkal.
Vészhelyzetben az emberek ösztönösen a fékre lépnek. Ez azonban a legrosszabb megoldás! Ebben az esetben ugyanis a fizika törvényeinek engedelmeskedve irányíthatatlanul csúszik autó az árokba, vagy rosszabb esetben egy fának. Amikor a kerekek elvesztik a tapadást először a hidegvért kell megőrizni, és arra kormányozni, amerre a kocsi hátulja csúszik. Az ellenkormányzás során tehát a csúszással megegyező irányba kell tekerni kormánykereket, ezzel újra stabilizálható az autó. Ha első kerék meghajtású, akkor egy kis gázadással fokozhatjuk az irányba állás hatékonyságát.
Balesetmentes közlekedést!
