Koji László elmondta: napjainkban az építőipar 70 ezer dolgozóval többet foglalkoztat, mint a mélypontot jelentő 2013-ban, egyre erőteljesebb gépesítés mellett. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a jövőben lezárul az extenzív szakasz, újabb munkaerő bevonására egyre kevésbé lehetőség.

"A piac rákényszeríti azokat, akik továbbra is növekedni akarnak, hogy a hatékonyságot növeljék."

Az előkészítettség újra napirenden

Az ÉVOSZ elnöke a problémák között felvetette, hogy az ágazatban a munkaerő a "könnyebb, lazább" foglalkoztatók felé áramlik. "Ahol a jövedelem egy része a zsebbe megy, laza a munkafegyelem, cserébe elnézik a munkavédelmi hiányosságokat is."

Arra is kitért, hogy a jövőben

• több időt kell szánni a nagy építési projektek előkészítésére;
• a mikrovállakozások fejlesztéséhez azok összefogására lesz szükség;
• további gépesítés és jobb munkeszervezés kell.

A GDP-ben való részesedést tekintve is jelentős az előrelépés   

A pénteki gálán szintén részt vevő Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, a kormány elkötelezett annak érdekében, hogy az építőipar visszanyerje súlyát a magyar gazdaságban. "Jelenleg az építőipar a GDP mintegy 4,5-5 százalékát állítja elő, ez az arány a válság előtti években 7 százalékhoz közelített, majd a válságban 3 százalékra csökkent" - mutatott rá. A tárcavezető gratulált az ágazat szereplőinek az idei kiugró teljesítményhez, mely októberig 22 százalékos bővülést hozott. Varga Mihály jövőre is kétszámjegyű bővülést vetített előre az ágazatban, az előtte felszólaló Koji László szintén ezt prognosztizálta.

A pénzügyminiszter kiemelte: ahhoz, hogy az építőipar továbbra is megőrizze a lendületes növekedési ütemét, változnia kell a vállalati struktúrának, melyben most jelentős a mikrovállalatok aránya. Emellett jelentős technológiai korszerűsítést is végre kell hajtani, amit a kormány az egy évvel ezelőtt bejelentett eszközökkel támogat. 

Varga Mihály hangsúlyozta, a kormánynak az a célja, hogy a hazai építőipar felé megnövekedett keresletet döntően magyar vállalatok elégítsék ki, miután Európa számos országában bebizonyosodott, hogy ez a sikeres modell.

Az ágazat eredményeiről szólva kiemelte, hogy az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Hat év alatt 24 ezer milliárdnyi megrendelés vár az ágazatra

Az eseményen György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára is felszólalt. Beszédéből kiderült, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kft. (ÉMI) számításai szerint az építőipar megrendelés-állománya 2023 végéig 24 ezer milliárd forintot ér el. Ebből 14 ezer milliárd forintot tesznek ki a várható állami megrendelések, a különböző programok előre beütemezett tételei miatt.

Az államtitkár rámutatott, a kormány egyik kiemelt célja, hogy

az épített környezet ne jelentsen választóvonalat a vidék és a nagyvárosok között. Vagyis az országban mindenhol ugyanolyan szinvonalú épített infrastruktúra legyen, pusztán emiatt senkinek se kelljen lakhelyet váltania.

A politikus emlékeztetett, idén az építőipar cégeknek biztosított 8 milliárd forintos pályázati forrás mellé újabb 8 milliárdos keret nyílt. 2019-ben pedig újabb 6 milliárd forint érkezik erre a célra a tervek szerint. György László az ÉVOSZ elnökéhez hasonlóan kitért a hatékonyságra. Szerinte akár jelentős hatékonyságnövekedés is elérhető azáltal, ha sikerül eredményesebbé tenni az ágazat szereplőinek az együttműködését.

Újabb elismerést gyűjtött be a Merkbau

A pénteki gálán a másik pénteki cikkünkben bemutatott Építőipari Nívódíjak mellett a Lechner Ödön Díjakat is kiosztották. Az ÉVOSZ-ban az építőipar érdekében végzett értékes szakmai munkája és széleskörű társadalmi tevékenysége elismeréseként

• Gönczöl Péter, a Strabag MML Kft. ügyvezető igazgatója;
• Miklóssy Ferenc, a Keviép Kft. ügyvezető igazgatója;
• és Tóth Imre, az Imola Konstrukt Kft. ügyvezető igazgatója részesült a díjban.
• Knáb Józsefet a Merkbau Kft. válllakozási és kontrolling igazgatóját - a 2016-ban szintén ezzel a díjjal elismert ügyvezető, Knáb János öccsét - a vállalat kivitelezési üzletágában végzett eredményes munkájáért;
• míg Járai Balázst, az MTVA munkatársát az ágazat fejlődése érdekében végzett kiemelkedő vezető szerkesztői, riporteri munkájáért jutalmazták.

• A nívódíjas épületek egyéni díjakat is eredményeztek 

  Az Építési Alkotói Díjakat dr. Kiss Jenő, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata elnöke adta át. A díjazottak:

• mélyépítési szakágban Reichardt Jenő okleveles építőmérnök, a HE-DO Kft. főépítésvezetője, az Építőipari Nívódíjat nyert 21. számú főút négynyomsávúsítási munkáinak sikeres irányítója;
• magasépítési szakágban Áprily Krisztián okleveles építőmérnök, a Swietelsky Magyarország Kft. projektvezetője, a szintén nívódíjat nyert szegedi ELI-ALPS Kutatóközpont megvalósításának sikeres irányítója.

• A Sándy Gyula Díjat dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke adta át Blaskovits László okleveles építőmérnöknek, az egykori Zugligeti Lóvasút végállomás rekonstrukció projektvezetőjének - utóbbi projekt is nívódíjat nyert.

  Az Épületgépészeti Nívódíjat dr. Barótfi István, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség elnöke és Bükkösi Raymond, az Építéstudományi Egyesület Elnökségi Tanácsadó Testület tagja adta át. A díjazott Zinaeddin Sami, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Kft. épületgépész vezető tervezője, a nívódíjig jutó gyöngyöshalászi Apolló Tyres gumiabroncsgyár épületgépészeti tervezéséért és helyszíni művezetéséért.