Abban már az első eredmények kihirdetése előtt is mindenki biztos volt, hogy Sebastian Kurz pártja, a Néppárt a legerősebb politikai erő marad Ausztriában. Sebeastian Kurz pártja 38,4 százalékkal toronymagasan nyerte a választást, a második helyezett szociáldemokraták számára pedig a történetük legrosszabb eredményét jelenti a 21,5 százalék.
A Szabadságpárt 16 százalékot ért el, vagyis 10 százalékot veszített a támogatásából, amely egyértelműen a megrendezett, titokban készített videofelvétel hatása. A választási részvétel 2017-hez képest csökkent, akkor a választópolgárok 80 százaléka szavazott, most csak 76,8 százaléka.
A baloldali részvételi nagykoalíció gyakorlatilag kizárt
A fő kérdés most az, hogy Sebastian Kurz milyen összetételű kormányt tud majd alakítani. Egy német mintájú, baloldali részvételi nagykoalíció gyakorlatilag kizárt, így vagy a zöld és liberális erőkkel fog össze, vagy ismét a korábbi szövetségessel.
Bár Ausztriában és Európa-szerte is sokan próbálták lebeszélni a néppárti listavezetőt egy újabb szabadságpárti koalícióról,
tartalmi kérdésekben eddig sem voltak köztük ellentétek. Sebastian Kurz mostani programjának egyik fontos eleme az osztrák identitás védelme és a határozott migrációs politika volt.
A listavezető az olaszországi és spanyolországi fejleményeket – vagyis az embercsempészekkel összejátszó civil hajók kikötésének engedélyezését – rossz irányba tett elmozdulásnak tekinti, és működésképtelennek tartja az érkezők kvóták szerinti szétosztásáról szóló terveket.
A Néppárt esetében az európai parlamenti választások után a számok azt mutatták, hogy 40 százalékos a támogatottsága, a vasárnapi eredmények gyakorlatilag nem sokat változtattak ezen – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma Este című műsorában. A másik két párt esetében érthetők a számok, és a napjainkban zajló „klímaőrület” miatt a Zöldek erősödése is várható volt – tette hozzá.
A Szabadságharc garanciaként ajánlotta magát
Úgy véli, a Szabadságpárt alapvetően két kampányarccal jelent meg, Norbert Hofer volt a mérsékelt arc, aki a bizonytalanabb szavazókat szólította meg, míg Herbert Kickl korábbi belügyminiszter inkább a határozottabb, jobboldali szavazókat szólította meg.
Megjegyezte, a párt kampányában elismerte, hogy Sebastian Kurz marad a kancellár, magukat inkább egyfajta garanciaként ajánlották, hogyha jó eredményeket érnek el, akkor meg tudják tartani a szigorú bevándorláspárti politikát, és folytatni tudják az adócsökkentést.
Az osztrák szavazók 28 százaléka szeretné újra látni a Néppárt és a Szabadságpárt koalícióját, a Néppárt Szociáldemokratákkal való koalícióját pedig mindösszesen 7 százalék látná szívesen. Van egy erős baloldali elköteleződés, amely a Zöldekkel való koalíciót jelentené, ezt 14 százalék akarja. Szerinte Kurz bonyolult és nehéz koalícióalakítási folyamatok elé néz.
Kiszelly elmondta, mint a kutatásokból már kiderült, a nagykoalíciót az osztrákok elutasítják,
a Zöldekkel viszont nagyon sok kompromisszumot kellene kötniük, elhúzódó tárgyalások vennék kezdetét például a migráció és az autóipar kérdésében. Kurz csak az illegálisan érkező migránsok kitiltásáról beszélt, a már legálissá tett, szétosztásra várakozó bevándorlókról már más a véleménye.
Az autóipar területén is egyezségre kellene jutniuk, Kurz és pártja ugyanis az osztrák autóipar érdekeit tartja szem előtt, a Zöldeknek ugyanakkor teljesen más véleményük van a kérdést illetően – tette hozzá. Véleménye szerint Kurz legutoljára a Szabadságpárttal fog tárgyalni, mert ha nem jut eredményre a többi párttal, a Szabadságpárt továbbra is fennáll, mint lehetőség.
A kisebbségi kormányzás is felmerült
Arról is beszélt, hogy egy negyedik opció is felmerült, mégpedig a kisebbségi kormányzás esélye, amit például Hollandiában és Svédországban is láthatunk. Ebben az esetben a Néppártnak alkut kellene kötnie a pártokkal bizonyos kérdésekben, akik kívülről támogatnák a kormányt. Megjegyezte, ez nagyon bizonytalan és szokatlan módszer lenne.
Ausztriában azért kellett előrehozott választásokat tartani, mert a május 17-én nyilvánosságra került Ibiza-videó hatására tavasszal megbukott a Néppárt és a bevándorlásellenes Szabadságpárt 2017-ben alakított kormánykoalíciója. A 2017-ben készített videón Heinz-Christian Strache későbbi alkancellár a Szabadságpárt támogatásáért cserébe üzleti és privatizációs lehetőségeket ajánlott egy orosz oligarcha állítólagos rokonának.
Ideiglenes szakértői kormány vezette eddig Ausztriát
Először Sebastian Kurz néppárti kancellár szakított a korrupciógyanús ügybe keveredett Osztrák Szabadságpárttal, és úgy gondolta, kisebbségben kormányoz tovább. Kurz ellen azonban bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, amelyet május 27-én megszavazott Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Jetzt (Most), így a kancellárnak is mennie kellett. Az országot azóta ideiglenes szakértői kormány vezette.
