USA döntött: még négy év Obamának!

JZS • 2012. november 07., szerda •
Bár, ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor még nem hivatalos a dolog. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya szerint négyévente, a november 1. utáni első kedden elnökválasztást kell tartani. Ám az elnököt, és alelnököt a választópolgárok valójában nem közvetlen szavazással választják meg. Bár a szavazólapokon általában az elnökjelöltek neve szerepel, a szavazók az elnökválasztáskor tulajdonképpen elektorokat választanak. Hivatalosan az elektorok választják majd meg az elnököt és az alelnököt a következő hetekben.

Barack Obama és családja megérkezik a köszönő beszédre

Az amerikai választási rendszerről dióhéjban

Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt születése óta amerikai állampolgár legyen. Elvárás az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. Érdekesség, hogy nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja.



Az úgynevezett Super Thuesday napján, azaz a „szuper kedden”, az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait. Egy-egy állam elektorai államuk fővárosában gyűlnek össze decemberben, a hónap második szerdáját követő első hétfőn, ami idén december 17-re esik. Így tehát az elektori kollégium, mint testület valójában sohasem ülésezik együtt. Az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének (a mindenkori alelnöknek), aki a kongresszus januári üléséig megőrzi azokat. A legtöbb elektori szavazatot megszerző jelölt lesz az Egyesült Államok új elnöke, illetve alelnöke, akiket 2013. január 20-án, washingtoni idő szerint délben iktatják be a hivatalukba.

Óriási tömeg ünnepeli az Egyesült Államok régi-új elnökét

Na, de miért éppen keddre esik mindig az amerikai elnökválasztás?!

1781-ben - amikor az elnökválasztásról rendelkező amerikai alkotmányt elfogadták - az Egyesült Államok még javában agrárországnak számított. Így aztán úgy kellett a választás napját meghatározniuk, hogy a termés betakarítása után legyen. De nem lehetett télen sem, mert az nehezítette volna a zömmel vidéki térségekben lakó választópolgárok eljutását a legközelebbi szavazóhelyiségig - ami a megyeszékhelyeken volt. A vasárnapot a vallásos emberekre való tekintettel vetették el, a hétfő amolyan “érkezési nap”. A csütörtök azért esett ki, mert  az angolok mindig csütörtökön választották meg parlamenti képviselőiket, és akkoriban nem volt felhőtlen a kapcsolat a két nép között. A péntek pedig a szombati vásári napok előkészületei miatt volt alkalmatlan időpont. Kizárásos alapon csak a kedd és a szerda maradt. A novemberi első hétfőt követő keddre pedig azért esett a választásuk, mert így kizárták, hogy november elsején tartsák az elnökválasztást. Erre három okuk is volt: a településeken általában a hónap első napján ülésezett a helyi bíróság, a befolyásos kereskedőknek ekkor kellett lezárniuk az októberre vonatkozó könyvelést, ráadásul november 1. már akkor is egyházi ünnep volt, a hazánkban is tiszteletben tartott Mindenszentek napja.

közösség

további frisss

lap tetejére