Limburgban, Triesztben, majd Párizsban is áldozatokat követeltek a támadások. Eközben az Európai Unió leköszönő vezetése gőzerővel készíti elő a migránsok állandó szétosztását lehetővé tevő kvóta bevezetését, igaz egyelőre önkéntes alapon, amely azonban bármikor megváltozhat.
A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában Horváth István biztonságpolitikai szakértő kifejtette, a német és a francia titkosszolgálatok jelezték, hogy a közeljövőben több terrortámadás is várható a kontinensen.
Szerinte ez nem meglepő annak fényében, hogy az EU az elmúlt öt évben mindent megtett, hogy ne minimalizálja, hanem fokozza ezt a veszélyt.
A szakértő úgy látja, hogy az elmúlt években a rendőrök és a titkosszolgálatok kezéből kivették az eszközöket.
„Párizsban a rendőrök a megalázó munkakörülmények miatt vonultak utcára, Németországban pedig leköszönt az elhárítás vezetője” – mondta.
Véleménye szerint a leköszönő bizottság a határok megnyitásával még egy lapáttal rátesz erre, még kockázatosabbá válhat a biztonsági helyzet Európában.
Nyomás alatt a francia belügyminiszter
A párizsi rendőrgyilkosság után az ország belügyminiszterének lemondását követelik.
Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, érthető, hogy most felelőst keresnek az öt áldozatot követelő támadásért.
A 45 éves támadó, aki 2003 óta dolgozott a rendőrség hírszerzési igazgatóságán, konyhakésekkel megölte négy társát. Az informatikus 2008-ban tért át az iszlám hitre, az első vizsgálatok arra derítettek fényt, környezete tudott arról, hogy egyetértett a muzulmán vallás nevében elkövetett egyes bűntettekkel, mégsem léptek fel ellene.
Horváth József szerint ez az eset is rávilágít arra, hogy „a történet az elejétől el van rontva”.
Úgy vélte, az rendben van, hogy az állam alkalmaz egy süketnéma embert, aki a rendőrséghez kerül, az azonban már kevésbé érthető, miért nem tudták kiszűrni a lehetséges kockázatokat, amikor a terrorelhárításnál dolgozott, és minősített adatokat kezelt.
Horváth József szerint számos előzmény utalt a férfi radikalizálódására, mégsem merte senki sem felvállalni, és jelenteni a veszélyhelyzetet, mert az állami alkalmazottak attól félnek, hogy rájuk sütik a rasszizmus bélyegét.
Erre példaként hozta fel az egyik francia lap vezető publicistáját ért éles bírálatokat. Az újságíró szerint Franciaországban nem jó irányba mennek a dolgok, mert az iszlám gyarmatosítja az országot.
Pócza István szerint nem várható változás a mostani terrortámadások után sem.
Francois Holland volt francia elnök és a londoni polgármester, Sadiq Khan korábbi terrortámadások kapcsán arról beszéltek, hogy hozzá kell szokni a terrorizmushoz, ami a hétköznapok részévé válik. A másik oldalról viszont az emberek elégedetlensége elérhet egy kritikus tömeget, ami őszintébb beszédre kényszerítheti a politikusokat.
Iszlamizmus és szélsőjobb
„Évek óta halljuk a szélsőjobboldali veszélyre való hivatkozást az iszlám radikalizmussal összefüggésben, de ezek szakmailag komolytalan érvek” – hangsúlyozta Horváth István
A párizsi támadással összefüggésben a biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy rés támadt a pajzson.
Elmondta, nem lehet tudni, hogy hány rendőrnek, terrorellenes ügynöknek, valamint családtagjainak adatait adta ki a támadó, aki egy szalafista imámmal tartott kapcsolatot. A férfi egy pendrive-ra több száz kollégájának az adatait töltöttel le.
„Ez az elhárítás számára rémálom, és innentől már kármentesítőséről kell beszélni. Lehet hogy több év, évtized munkáját kell kidobni az ablakon, hogy életeket lehessen megmenteni” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
„Abban igaza van Horst Seehofer német belügyminiszternek, hogy az iszlamista terror és a szélsőjobboldali terror egymást erősítik, és mindkettő ellen küzdeni kell” – fogalmazott Pócza István, hozzátéve, hogy egyiket sem szabad relativizálni.
„Gyakorlatilag Németország, Franciaország és Svédország a polgárháború előszobájában toporognak” – vélte Horváth József. „Ha ez emberek elveszítik a bizalmukat a kormányzati szervekben, hogy megvédjék őket, akkor az emberek a kezükbe veszik az irányítását, amelynek csak rossz vége lehet” – tette hozzá.
„Németországban a háború után mindig kiemelt célként tekintettek a szélsőjobboldallal szembeni fellépésre. Több évtizedes eredményes titkosszolgálati munka után ma már nem beszélhetünk arról, hogy a szélsőjobboldal tömeges veszélyt jelentene” – fogalmazott.
Pócza István szerint a képesség megvan a nyugat-európai országokban a polgárok megvédésére, a kérdés inkább az, hogy megvan-e hozzá a politikai akarat.
A francia elnök érzékeli ezt a problémát, és kis lépésekben ugyan, de elmozdult a szigorítás irányába. „Rájött, hogy a bevándorlás nyílt támogatásával nem tud választást nyerni, ezért árnyalja saját korábbi álláspontját” – tette hozzá.
A limburgi támadás
A limburgi támadás kapcsán Horváth József elmondta, borzasztóan nehéz kivédeni a hasonló támadásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy félelmet keltsenek, elbizonytalanítsák a lakosságot, amely épphogy az iszlám radikálisok célja.
A trieszti esettel összefüggéssel kifejtette, hogy azt sok szakmai hiba előzte meg.
Az olasz kisvárosban egy, a Dominikai Köztársaságból származó férfi a rendőrség épületében egy intézkedés során az őt felügyelő rendőrtől elvette a fegyvert, majd tüzet nyitott, és két rendőrt halálosan megsebesített. Horváth József elmondta, alapkérdés, hogy egy rendőrtől nem vehetik el a fegyverét.
„Kötelességük lett volna felkészíteni a rendőri állományt, hogy a boldog békeidőknek vége van” – mondta, utalva arra, hogy ma már egészen más a biztonsági helyzet Európában, mint évtizedekkel ezelőtt.
Szerda délután kézigránátot hajítottak az egyik helyi zsinagógára, támadás érte a zsidó temetőt, és az egyik török büfét is is. Eddig két halottról, és több sebesültről szólnak a tudósítások. A rendőrség arra kért mindenkit, hogy tartózkodjon a találgatásoktól.
Migránskvóták és Seehofer mesterterve
Kedden az uniós belügyminiszteri tanácskozás napirendjén a máltai megállapodásról is szó volt. Három ország jelezte csatlakozási szándékát, így összesen hét ország vállalta, hogy a Máltára és Olaszországba érkező migránsokat átveszik a négy országhoz – hangzott el az adásban.
Pócza István szerint a politikusok belátták, hogy a kvótát az emberek fenyegetésként értékelik amiatt, hogy az illegális migrációból legális migrációt kreálnak.
„Hiába mondja Horst Seehofer német belügyminiszter, hogy a máltai megállapodás nem jelent meghívót Európába, és nem pörgeti fel az Európába érkezőket, egy idő után egy ilyen mechanizmus iszonyatos nyomást helyez majd a tagállamokra, hogy még több embert fogadjanak be” – tette hozzá.
A német belügyminiszter elmondta, nem feltétlenül a kvótával lehet kifejezni a szolidaritást, és példának hozta fel Orbán Viktor nyilatkozatát, hogy Magyarország segítene a migránsok visszaszállításában.
Egy évvel ezelőtt Horst Seehofer 84 pontos mestertervében az Európában jogcím nélkül tartózkodók kitoloncolását, és zárt körletekben történő elhelyezését sürgette.
„Ahhoz hogy Magyarország érdemben segíteni tudjon a migránsok származási országba történő visszaszállításában, ahhoz először érvényt kellene szerezni Seehofer mestertervének” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
A gázolásos támadást elkövető is egy többszörös bűnelkövető volt, akit már korábban ki kellett volna utasítani.
