"Ahol cserkészet van, ott hit van"

sd • 2020. szeptember 19., szombat •
1923-ban építették, 1959-ben államosították, most pedig az előző városvezetésnek köszönhetően ismét régi fényében tündököl a Magyar Cserkészszövetség III. Kerületének szombathelyi székháza, amelyet ugyan már használ, de még nem tulajdonol a cserkészszövetség.
Ahol cserkészet van, ott hit van

Mit ad a cserkészet egy fiatalnak? - tette fel a kérdést a Székely János megyéspüspök az épület megáldásának pénteki ünnepségén. A Szombathelyi Egyházmegye főpásztora az egyik híres angol keresztény gondolatait idézte, aki szerint manapság a gyerekeket és a fiatalokat egy nagyon korlátozott erkölcsre, életszemléletre tanítják.  
- Ha kicsi hajókhoz hasonlítanánk a gyermekeket, akkor úgy fogalmazhatnánk, csak arra tanítják őket, hogyan hajózzanak úgy, hogy ne ütközzenek egymásnak, ezzel együtt legyenek toleránsak, senkit ne bántsanak. Azonban ahhoz, hogy életünk hajója révbe érjen, azt is tudni kell, hogyan hajózzak úgy, hogy az én hajóm el ne süllyedjen. Hogyan tudom legyőzni a lehúzó erőket, és hogyan tudok szépen siklani úgy, hogy legyek nagylelkű, becsületes, önzetlen, legyenek eszményeim, álmaim. A jó és sikeres hajózáshoz még egy dolog fontos: tudni kell, hogy van-e egyáltalán kikötő és ha létezik, merrefelé található, azaz miért élek, merre tartok - világított rá a cserkészet lényegére a megyéspüspök. Székely János elmondta azt is, hogy az ő családjában is volt, aki cserkésznek szegődött, mégpedig az édesanyja, aki egy valamit nagyon megtanult ezáltal: a napi jócselekedet szükségességét, aminek betartására mindmáig gondosan odafigyel.  

Jelenleg a világ 216 országában működik cserkészet, ami rámutat arra, hogy a mozgalom egyszerre nemzetközi és egyetemes. Ez adja erejét - ezt már Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője mondta beszédében és egyben tájékoztatta a megjelenteket, hogy egy baleset miatt késik ugyan, de úton van az ünnepségre Virág András cserkésztiszt, az Országgyűlés elnökének titkárságvezetője azzal a nemzeti színű lobogóval, amely nemrég még az Országházon lengedezett, valamint az ahhoz tartozó adományozási okirattal, amelyet Kövér László, az Országgyűlés elnöke írt a Magyar Cserkészszövetség III. Kerületének címezve. Ennek szövegét Hende Csaba tolmácsolta az esemény résztvevőinek:  

"Ez a nemzeti zászló, amely az Országházon lobogott, hirdesse a magyar cserkészek szombathelyi házán, hogy mi magyarok összetartozunk. Összetartozunk, mert van közös életünk és nyelvünk, vannak közös álmaink és feladataink, van közös kultúránk és hivatásunk. Hívjon minket arra, hogy minden nehézség ellenére részesei legyünk egymás életének. Emlékeztessen mindenkit, hogy sok múlik rajtunk: közös jelenünk és jövőnk" - fogalmazott levelében Kövér László házelnök.


Folytatva beszédét Hende Csaba emlékeztetett, hogy a cserkészek egyenruhája nem valamiféle militarista jelkép, hanem a szabadság és egyenlőség biztosítéka, mert a khaki színű ing és rajta a zöld nyakkendő eltakar mindenfajta - vagyoni, származási - különbséget, hiszen a cserkészetben nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül egyek vagyunk.    
- Ez a nap a győzelem napja. Szörnyű 100 év áll mögöttünk, hiszen a 20. század két vesztes világháborút, egy levert forradalmat és a trianoni feldarabolást hozta Magyarországnak. A mai nap jelképe a győzelemnek, amit az elmúlt kegyetlen századot követően Nektek kell beteljesítenetek - szólította fel az ifjúságot az Országgyűlés alelnöke. Emlékeztetett: amikor néhány évvel ezelőtt felmerült, hogy jutányos áron Szombathely megkaphatja az EPCOS ezen telephelyét, ennek az volt a feltétele, hogy Magyarország kormánya több mint 2 milliárd forint adókedvezményben részesítette az EPCOS Kft.-t, amely ma már a város külső iparterületén működik. Ezért az összegért nem csak az itteni üzem teljes kiürítése és polgári célú hasznosítása vált lehetővé, hanem ezzel együtt 200 új munkahelyet is teremtett a cég. A kormány támogatásával és az előző városvezetés tevékenysége nyomán sikerült felújítani az egykori ipari területet. A beruházás célja az volt, hogy a cserkészek visszakaphassák azt, ami eredetileg is az övék volt.

A szombathelyi cserkészmozgalom történetét Hamza István, korábbi kerületi elnök idézte fel. A 100 éve alapított nyugat-magyarországi III. kerület számos megpróbáltatáson ment keresztül, mígnem 2016-ban az akkori szombathelyi városvezetés és a Magyar Cserkészszövetség egy szándéknyilatkozatot írt alá, aminek lényege, hogy a szocializmus idején államosított Cserkészház minél előbb újra a szövetség tulajdonába kerüljön vissza. A ház ugyan már áll, de még nem a cserkészek a birtokosai, hanem a város.

- Hosszú volt az út és kissé rögös, de végül elkészült a Cserkészház. Azt kívánom, hogy ennek a közösségnek a szellemisége éljen tovább a jövőben is, azzal az erővel és kitartással, amellyel sikerült kiharcolniuk és felépíttetniük újra ezt a házat - mondta lapunknak Puskás Tivadar, Szombathely korábbi polgármestere.

A Reményik-iskolában - értékrendje alapján - kiemelt szerepe van az intézményben a hitre és hazaszeretetre nevelésnek. Ez rokon vonás a cserkészet főbb irányelveivel, éppen ezért az iskola alapításakor megalakult a Reményik cserkészcsapata is, amelynek tagjai szép számban részt vettek a pénteki ünnepségen. Sátory Károly iskolaigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy az intézmény és a cserkészkerület között szoros kapcsolat van, többek között azért is, mert jelenleg az iskola teremhiánnyal küzd. A problémát pedig úgy tudják orvosolni, hogy az egyik iskolai osztálynak a cserkészek bázisa szolgál átmeneti otthonaként. Cserébe pedig a Reményik ott segít, ahol tud, most per pillanat a ház rezsijének fedezésében támogatja a cserkészeket.

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére