Amikor magamban elképzelem a Március 15-i eseményeket, mindig verőfényes napsütésben játszódik: nyomtatják a Tizenkét pontot és a Nemzeti Dalt a nyomdában, Petőfi és kollégái a múzeum lépcsőjén szavalnak, a tömeg Táncsics kiszabadítására indul – mindenkinek ismerős a történet. Olajozottan tör ki a forradalom, mindenki tudja és teszi a dolgát. A történelmet akkor (is) a húszévesek írták. Mi már csak emlékezhetünk, és lubickolhatunk az 1848. március 15-i események fényében. Az akkor induló szabadságharc olyan erővel sújtott oda, hogy az osztrák hadsereg hiábavaló leverési kísérletei csak orosz segítséggel értek célba. Üzenete a jövőbe máig a nemzeti mitológia része. Talán az egyetlen olyan nemzeti ünnepünk, amellyel idősek és fiatalok egyaránt könnyen azonosulnak: derűs, lendületes, lelkesítő.

Népszerűsége természetesen akár olyan prózai okoknak is betudható, hogy a hosszú sötét és hideg tél után ilyenkor válik egyértelművé a tavasz kellemes meleg, megújulást hozó szele. Akár így, akár nem így,  idén is megünnepeljük március idusát. Szombathelyen már 13-án, kedden elindulnak a kísérőrendezvények: aznap 16.30-kor az AGORA – Savaria Filmszínházban Az ember tragédiája című filmet mutatják be, majd közönségtalálkozót is szerveznek Jankovics Marcell filmrendezővel. A programok sora másnap – március 14-én, szerdán – folytatódik: 13.30-kor a Vas Megyei és a Szombathelyi Önkormányzat tart koszorúzási ünnepséget Gróf Batthyány Lajos szobránál. 16 órakor kezdődik a Klapka György Emléknap a Vasi Múzeumfalu hagyományőrző rendezvénye.

Az ünnepnapon szinte egész nap találhatnak kedvükre való eseményt az emlékezni vagy kikapcsolódni vágyók: 9.30-kor indul a Huszárok felvonulása a Történelmi Témaparktól a Petőfi Sándor-szoborig. (Útvonal: Történelmi Témapark – Fő tér – Március 15. tér – Ady tér) 10 órakor katonai tiszteletadással vonják fel az Országzászlót a Március 15. téren, majd ugyanott az OÁMK Simon István Utcai Általános Iskola és a Teleki Blanka Szakképző Iskola diákjainak ünnepi műsorát lehet megnézni. A programok 10.30-tól az Ady téren, a Petőfi-szobornál folytatódnak. „Hazám, hazám, te mindenem!” az ünnepi műsorban közreműködnek: Szabó Tibor, Müller Péter, a Polgármesteri Hivatal Versmondó Stúdiója az Ungaresca Táncegyüttes, Boglya Népzenei Együttes, MUTE Ifjúsági Színtársulat, Korponay Zsófi. A rendezvényen ünnepi beszédet mond: Ágh Péter országgyűlési képviselő és beiktatják Szombathely új – március 7-én megválasztott –diákpolgármesterét.

Ebben az évben második alkalommal rendezik meg a Szombathely Sajtófotó-kiállítást a Savaria Filmszínházban. A megnyitót délben tartják dr. Puskás Tivadar polgármester beszédével. A képeket egyébként március 31-ig lehet megnézni a mozi aulájában. A nemzeti ünnepet március 16-án este nyolckor a Csík Zenekar lemezbemutató nagykoncertje zárja, a Művelődési és Sportházban.

Papírcsákó és zászló – ez gyermekkorom elmaradhatatlan 'márciustizenötödikés' kelléke volt. Ahogy a kokárdát is minden évben kitűzzük ezen a napon. A szalagcsillag már az 1849/49-es események idején is használatos volt. Franciaországból terjedt el a 18.-19. századi forradalmak idején egész Európában és Amerikában. A magyar kokárdást azonban a franciától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon. A heraldika tudományának szabályai szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók: a zászló része kerül a kokárda belsejébe, az alsó része pedig a külső szélére. Ennek megfelelően tehát helyesen kívülre kerül a zöld, belülre a piros. Manapság azonban valamilyen különös berögződés miatt pont fordítva (tehát olaszosan) szokás hajlítani a kokárdát.