Talán nincs is olyan gyermek, aki ne ismerne, fújna kívülről legalább egy Gazdag Erzsi verset. A híres költőnő versein generációk nőttek fel, és nőnek fel a mai napig. Verseit szeretik és ismerik az óvodások, dalszerű fogalmazásmódja hamar fülbe mászik, és ki se akar többé jönni onnan…
A felnőttek emlékeznek, de a gyermekek számára Gazdag Erzsi nem múlt, hanem valóság- fogalmazott köszöntőjében Merklin Tímea, aki a Szép szavak kincstárnoka című könyvében örökítette meg a költőnő életét, majd a Híres Szombathelyi Nők sorozat első kötetében emlékezett meg róla. Elmondta, hogy a 12 óvodában használt kötetben 111 Gazdag Erzsi vers van. Merklin Tímea felidézte Gazdag Erzsi életének és munkásságának főbb állomásait, hangsúlyozva, hogy bizony nemcsak egy nagyszerű ember volt, aki mindenkivel megtalálta a közös hangot, de az Írószövetség elnökeként nemzedékeket és irányzatokat is összefogott.
Gazdag Erzsi születésének 100. évfordulójára bábjáték- és meseillusztrációs versenyt is hirdettek. Előbbit a Micimackó Óvodából Döbrösy Viktória Mia nyerte, egy autista kislány, aki gyógypedagógusával, Bárdos Emőkével adta elő nem mindennapi módon a csúf béka királyfivá válásának történetét.
A Gazdag Erzsi Óvoda Mackó Csoportja verses-zenés összeállítással köszöntötte névadóját születésnapján, majd a megemlékezés a Jáki Úti temetőben, Gazdag Erzsi sírjánál folytatódott.
Élete
Sebesi Erzsébet néven született, törvénytelen gyermekként. Korán Sárvárra került, anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez (az ő nevét vette fel később). Szombathelyen a neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel. Több egyetemmel is próbálkozott, ám egyiket sem fejezte be. Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Sokáig élt különféle munkákból (szemfelszedés, gyógynövény gyűjtés, újságírás), végül a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár könyvtárosa lett nyugdíjazásáig.
Első kötete Pável Ágoston segítségével jelent meg 1938-ban Üvegcsengő címen. Ez a kötet egyaránt tartalmazott felnőtt, illetve gyermek verseket. Weöres Sándor főként ez utóbbiakat méltatta a Nyugat hasábjain, és ezekre figyelt fel Kodály Zoltán is, aki többet megzenésített közülük. A biztatásoknak köszönhetően Gazdag Erzsi figyelme egyre inkább a gyermekversek felé terelődött. Sorra jelentek meg népszerű kötetei: Mesebolt (1957), Itt a tavasz! (1967), Egérlakta kis tarisznya (1970), Ringató (1974), Mézcsurgató (1981) stb.
Munkásságáért 1978-ban József Attila-díjat kapott. Míg gyermekverseiből a derű és a humor árad, élete egyre inkább komorabb lett, és a társnélküliség, a magány kiérződött felnőttverseiből is, melyek sokáig csak folyóiratokban jelentek meg. Élete alkonyán kezdte összerendezni ezeket a műveket, ám a felnőttversekből álló Az utolsó szó jogán (1987) című kötet már csak a halála után tudott megjelenni.
Életét Merklin Tímea könyvben (Szép szavak kincstárnoka), Horváth Zoltán pedig dokumentumfilmben (A meseboltos, 2006. 42 perc) dolgozta fel. (wikipedia)
