A válaszok sokszínűsége meglepett: csöppents rá zsírt, rántsd ki, szempilla csipesszel ragadd meg. Ahogy ott álltam, és figyeltem a kibontakozó eseményeket rájöttem, hogy a témában óriási a tudatlanság, főleg az interneten terjedő tévhitek miatt. Így elindultam, hogy utána járjak a kérdésnek, és megpróbáljak pontot tenni az ügy végére.
Első utam Dr. Kiss Anna állatorvoshoz vezetett, aki készségesen beavatott a vérszívók rejtelmeibe.
A parkokban az ember nem egy olyan információt hall, amiről sejti, hogy fals. Ilyen például az a hamis elképzelés, hogy a városokban nincs kullancs. A doktornő egy mondattal elsöpörte a „hiú” reményeket:
„Ahol fű van, ott a kullancs is megjelenik, még akkor is, ha csak egy tenyérnyi felületről beszélünk. Szintén hibás információ az, hogy a fákról „ugranak” le az áldozatukra, ugyanis ezek a vérszívók a fűszálakról másznak bele a prédájukba, mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy általában a négylábúak fejében, hasa aljában találkozunk velük.”
Így már tisztult a köd, a horror filmbe illő ugró kullancs rémképét pedig szerencsére elfelejthetjük. Azt azért sokan tudják, hogy tavasszal van a legnagyobb rajzási időszak, amikor az áttelelt egyedek is előjönnek, no meg az ősz közeledtével is érdemes jobban odafigyelni. Példaként említve a mostani telet, szinte még a legyek is életben maradtak.
„A kullancs érdekes teremtmény. Borzasztóan ellenálló, kitines testével. Kizárólag a nagy fagyok, és a huzamos ideig tartó hideg tűntetheti el. Tehát egy ilyen enyhe tél, meg sem kottyan neki…”
A kitines test hallatán, még a hideg is kirázott, de tény, hogy a kullancs az atkák soklábú alosztájába tartozik, és a teste a fejéből, valamint egy egybenőtt részből áll.
Kicsit visszaemlékeztem a sétáltatós beszélgetéseimre. Sokan azon szoktak háborogni, hogy miért nincs védekezés ellenük, permettel, vagy mással?
„Éppen az ellenállóságuk erre a válasz. Olyan erős vegyszereket kellene bevetni, hogy azok mind a természetet, mind az egyéb, ártalmatlan rovar fajtákat kipusztítanák.”
A fentiek egyértelműen jelzik, hogy nincs más út, mint a kutyák folyamatos átnézése, és az „önvédekezés”. De vajon ráérünk a séta után pár nappal áttapogatni kutyánkat?
„4 óra befúrt állapot után már fertőzhet a kullancs, a nyálával. Így nagyon fontos a sétálás után rögtön átnézni kedvencünket. Egyébként nagy tévhit az, hogy már attól is megbetegedhet a háziállatunk, ha mászik rajta az élősködő - ezt sem kell elhinni, hiszen a fertőzés a kullancs nyálával jöhet létre.”
A betegségek tárháza széleskörű, de amiről beszélni kell, mert halálos a kutyákra nézve, az a babézia.
„Van pár dolog, amikre oda kell figyelnünk a kutyánknál, még akkor is, ha elvileg nem találtunk benne vérszívót. Például, ha nem eszi meg az ételét, bágyadt, kedvetlen, apatikus, elesett, nem figyel oda semmire, nem örül olyan dolgoknak, amiknek szokott stb. akkor rögtön orvoshoz kell fordulnunk. Nem szabad azt mondanunk, hogy már volt ilyen, vagy majd holnap jobban lesz. A babézia egy injekcióval gyógyítható, ha időben kérünk segítséget. A vizelet, széklet színének megváltozása már a nagy baj indikátora.”
A védekezés a legfontosabb. Nyakörvek, csöppök, sőt még ultrahangos készülék is a gazdák rendelkezésére áll: csak élni kell vele. Figyelembe kell venni azt is, hogy hogyan van a kutyus kimozgatva, ha sokat van vízben, akkor ahhoz megfelelő szert kell választanunk. A csöppök esetében minimum 48 óráig nem érheti víz négylábúnkat, míg a nyakörveket érdemes levenni addig, amíg a pancsi folyik, és száraz állapotban visszahelyezni.
Persze minden elővigyázatosságunk ellenére is megtörténhet a baj. Ilyenkor a legfontosabb, hogy minél előbb távolítsuk el a parazitát ebünkből, de a miként már nem mindegy:
„A legrosszabb, amit tehetünk, hogy olajat, zsírt csepegtetünk a kullancsra, ahogy ezt hallani innen-onnan, ilyenkor ugyanis pánikolni, fuldokolni kezd, és a nyálával megfertőzheti kutyánkat. Szét kell hajtogatnunk a szőrt, minél közelebb kell a bőrfelülethez megfognunk. Ezután tekerjük meg, mindegy melyik irányba, és egy enyhe húzó mozdulattal távolítsuk el.”
A fej beszakadásáról is milliónyi téveszme kering a köztudatban, de nem probléma, ha bentszakad, a lényeg a test. A vérszívó akkurátus elpusztításának módjáról mindenki maga dönt, de a WC-ben való „úsztatás”, az elégetés, és a széttaposás egyaránt jó likvidálásnak tűnik.
A házi praktikák a védelem során is előtörnek. Hol fokhagymát, hol más zöldségeket javasolnak a jól értesült gazdik, kullancs ellen. De vajon ebből mennyi az igazság?
„Önmagában csak a természetes módszerek kevésnek bizonyulnak, de a fokhagyma és a B vitamin komplex kiegészítésképp kiváló!”
A beszélgetésünk után csak úgy zsongott a fejemben a sok információ, és nem egy dolog került végre a helyére. A vérszívók utáni nyomozásom utolsó állomása egy belvárosi tápbolt volt, ahol egészen egyszerűen csak figyeltem a vevőket.
Kiderült, hogy jópáran, ha hosszabb védő nyakörvet vesznek a kutyusuknak, akkor levágják a lógó részt, ami elég nagy hiba, hiszen a feleslegben is benne van az „anyag”, így érdemes leszikszalagozni, leklammerolni inkább. Ezen kívül a csöppök hatóidejét keverik sokan: kullancsra a spotonok egy hónapig nyújtanak védelmet, a bolha már más tészta, akarom írni rovar.
A kedvencünk nyakhossza, és a súlya is fontos információ, ha valamilyen szert akarunk vásárolni, előbbi a nyakörvek, utóbbi a csöppök esetében releváns.
A betérő vásárlók nagy egyetértésben panaszkodtak a kullancsokra:
Szombathely belvárosában, a sávnyi területeken is „támadnak”, és előkészületek nélkül kutyánk biztosan áldozatául esik egy kiadós vérszipolyozásnak….
Így talán a leglényegesebb, hogy védekezzünk valamilyen szerrel, séta után nézzük át háziállatunkat alaposan, és ha kullancsra bukkanunk kíméletlenül távolítsuk el. S, ha minden előkészületünk ellenére a kedvencünk furcsán kezd viselkedni, ne fogjuk a frontra, vagy a hangulatára: menjünk orvoshoz, és előzzük meg a bajt.
Fotó: kullancsvedelem.hu
