A hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) jelenleg korlátozottan használják a korszerű informatikai megoldásokat, a magyar kkv-k vezetői, döntéshozói jelentős arányban hiányos információkkal rendelkeznek az infokommunikációs technológiák (IKT) vállalati felhasználásának lehetőségeiről, előnyeiről.
A projekt és célja
A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja keretében megvalósuló projekt fő célja a hazai kkv-k versenyképességének növelése. Az új informatikai alkalmazások használatának ösztönzése, az általuk elérhető előnyök bemutatása és a korszerű megoldások iránti igény felkeltése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a programban résztvevő kkv-k versenytársaiknál hatékonyabban, eredményesebben működhessenek a hazai és külföldi piacokon.
A közel kétéves időtartamú program kifejezetten vidéki vállalkozások számára nyújt segítséget, akár 24 millió forint vissza nem térítendő támogatás formájában, lebonyolítása pedig Közép-Magyarország kivételével országosan zajlik.
A kormányzati támogatással létrehozott projekt arra törekszik, hogy segítse olyan fizikai eszközök, szoftverek vagy módszerek meghonosítását egy cég életében, amely kiváltja a hagyományos papír alapú feladatvégzést, vagy a meglévő, korszerűtlenné vált informatikai megoldások cseréjét eredményezi.
Polgármesteri és kamara-elnöki köszöntők
A Tóvendéglőben megtartott eseményen Puskás Tivadar polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Vas megye központjába is eljut az a tudás, mely az informatikának a vállalkozásokban történő használatáról szól.
Mi, idősebbek még nem az informatikával együtt keltünk fel, nekünk ezt tanulni kellett, tanulni kell. Ma már odáig jutott a világ, hogy készségszinten kell használni az informatikát – mondta köszöntőjében a város embere, aki azt is örömmel újságolta, hogy a szombathelyi vállalkozások sikeres működésének köszönhetően 2010 óta az iparűzési adóbevétel 75%-kal nőtt a vasi megyeszékhelyen.
Kovács Vince, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy az informatika ma már a mindennapok része, ugyanakkor a vállalkozások irányításának szerves részévé kell, hogy váljon, ám a kkv-k még nincsenek a megfelelő informatikai tudás birtokában, ezért is támogatja a kormányzat a kkv-k helyzetbe hozását.
Felmérés is készült arról, hogy milyen szinten vannak a vállalkozások informatikai eszközei. Vas megyei viszonylatban 120 vállalkozást kerestek meg és mértek fel, ebből 100 kkv informatikai felhasználási készsége áll azon a szinten, hogy komolyan tudásanyaggal bír, illetve tud kapcsolódni a különböző rendszerekhez. A MKIK irányításával a területi a kamarák azon dolgoznak, hogy a vállalkozásokat olyan helyzetbe hozzák, hogy minél hatékonyabban tudják használni informatikai eszközeiket. Mi az értékes információkkal a továbblépés lehetőségét vázoljuk fel, a tudás pedig a digitális világban érhető el, ugyanakkor a cél, hogy nőjön az ilyen jellegű vállalkozások száma – tette hozzá a VMKIK elnöke.
Dr. Parragh László, MKIK elnöke a digitális vállalkozásfejlesztés uniós forrásból történő megvalósulásáról beszélt, de azt a magánvéleményét is megfogalmazta, miszerint ,,a gyerektől nem elvenni kell a telefont, hanem engedni kell, hogy megtanulja a modern eszközök használatát, a világ ugyanis megváltozott, nyelvi értelemben is.
Az angol nyelvismeret és a számítástechnikai tudás hiánya ma már behozhatatlan hátrányt okoz a vállalkozásban – fogalmazott az MKIK elnöke, aki a 40 milliárdos program főbb jellemzőiről, az IKT tanácsadói hálózatról, a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítésről, valamint azon vállalkozásokról is szót ejtett, akik értik a piaci verseny lényegét, felfigyelnek az eddigi legsikeresebb GINOP programra.
Pillérek és partnerek
A program során az előadók beszéltek a projekt 4 fő pilléréről, így a 29 főből álló tanácsadó hálózatról, a 127 állomásból álló rendezvénysorozatról, a tudástárról és a partnerekről is.
A tanácsadók elmondták, hogyan működik a program, de az ügyfélkapcsolatok nyilvántartásának, kezelésre alkalmas szoftverek használatának fontosságáról, a jelenleg tapasztalható finanszírozási nehézségekről és forráshiányról is elmondták véleményüket.
A vállalatvezetők hiányos vagy téves információk alapján hoznak döntéseket, mert még él az átláthatóságtól és az ellenőrizhetőségtől való félelem, de az adatbiztonsági és adatvédelmi aggályok is befolyásoló tényezők – hangzott el az országos hatáskörű szemléletformáló programról, mely a modern vállalkozások programja és a vállalkozz digitálisan szlogent viseli.
Az előadások után, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tanácsadói segítségével kerekasztal-beszélgetéseken tekintették át a fejlesztési lehetőségeket és a pályázati támogatásokat, melynek során szó esett az ügyfélminősítésről, de egy értékesítési mátrixot is bemutattak.
A projekt konzorciumban valósul meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával, a konzorcium további tagjai az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség. A megvalósításban további kiemelt együttműködő partnerek a területi kereskedelmi és iparkamarák.