Délelőtt Horváth Boldizsár egykori  igazságügy-miniszter köztéri szobránál rendezett koszorúzási ünnepséggel kezdődött a XXI. Vasi Jogásznap programsorozata, majd az ,,Alkotmányosság és jogállam” címmel a Claudius Hotelben kezdődött szakmai tanácskozás. 

A Magyar Jogászegylet (MJE) elnöke, prof. dr. Sárközy Tamás tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével lezajlott tanácskozást dr. Spitz János, az MJE Vas megyei szervezetének elnöke nyitotta meg.

Az Alkotmánybíróság (AB) létrejötte és 25 éves gyakorlata a rendszerváltás szimbólumává vált és szorosan összefügg a jogállamisággal. 1990-2010 között az AB normakontroll tekintetében a kontinens legerősebb Alkotmánybíróságává vált. A mai jogásznap szakmai programja az alkotmányosságot állítja a középpontba – ezekkel a szavakkal köszöntötte a XXI. Vasi Jogásznap résztvevőit Spitz János.

Ezt követően Hende Csaba országgyűlési képviselő egyetemi évfolyamtársaival átélt emlékeit elevenítette fel, majd Szombathely történetéről, Szent Mártonról és Horváth Boldizsár egykori igazságügy-miniszter életútjáról is beszélt. 

A polgári házasság előkészítése, a Kúria legfontosabb törvényszékké tétele, az alkotmányosság és a jogpozitivizmus is az MTA tagjának, hazánk egykori igazságügy-miniszterének nevéhez fűződik – fogalmazott az ugyancsak jogász végzettségű Hende Csaba, aki ezután szót ejtett a város fejlődéséről és a rendkívüli fontosságú gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről is. 

Sulyok Tamás, az AB elnöke miután megosztotta a prominens hallgatósággal, hogy 40 éve Szombathelyen járt nászúton a feleségével, de a fia is a Márton nevet kapta a keresztségben, az Alkotmánybíróság mindennapjairól és munkájáról tájékoztatott.

2010-ben úgy korlátozták a felelősségünket, hogy közben jelentősen kibővítették a munkánkat. A lényeg, hogy ma már nem ,,pillér”, hanem egyfajta ,,kertész” az AB, mert egyfajta kerttakarítási munkát végzünk. Az AB alapgondolata az, hogy a jog nem értékmentes, és kell egy szabályrendszer a jog elfogadásához. A fő kérdés, hogy kell-e a jognak értéket hordozni – tette hozzá az AB elnöke, aki ezután a világ főbb jogrendszereit is összehasonlította, majd a konkrét utólagos normakontroll két területéről és a valódi alkotmányjogi panaszról is részletesen beszélt.

Alkotmányjogi kakukktojás a magánjogi fészekben, vagyis a jogérvényesítés és a jogalkalmazás teljes egészét megváltoztatta az alaptörvény. A magyar AB a hatáskörök bővítésével közelebb került a jogalkalmazáshoz, a bírói fórumokhoz, annak érdekében, hogy együtt védhessük meg az alkotmányos jogrendet, hogy hazánk jogállam legyen – zárta gondolatait Sulyok Tamás, majd azt is elárulta, hogy az AB átlag 1 év alatt bírál el egy ügyet, korábban ez 7-8 évig is eltartott.

Ezt követően Czine Ágnes alkotmánybíró ,,A tisztességes eljárás követelményei a büntetőperben” címmel, majd Szalay Péter alkotmánybíró ,,A személyhez fűződő jogok egyes kérdései az AB döntései tükrében” témakörben tartott előadást. 

A jogásznap kultúrprogrammal zárult, a a Savaria Rézfúvós Együttes adott műsort,  majd az MJE Vas megyei Szervezete adott fogadást a jogászoknak.