A világ legtöbb országában a Gergely-naptárt használják, mely 1582-ből XIII. Gergely pápától származik. Az első nikaiai zsinat (325) óta, amikor is a tavasz kezdőnapját március 21-ében állapították meg, az eltérés már 10 napra nőtt a Julián-naptár és a csillagászati naptár közt. Ezért 1582-ben Gergely pápa elrendelte, hogy október 4-e csütörtök után, október 15-e péntek következzék, hogy ezáltal az eltérést kiküszöböljék.
Előzmények és a Gergely-naptár
Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21-e szombat után, november 1-je vasárnap következett, és ezzel szinkronba került a legtöbb európai országgal. Ez a naptár meghatározott években a 28 napos február hónaphoz egy plusz napot ad, így az a szökőévben 29 napos lesz.
Gyakran február 29-ét tartják szökőnapnak, pedig február 24-e az igazi szökőnap. Ennek oka a római naptárban keresendő, amelyben Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kezdete előtti 6. nap kettőztessék meg”, mely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, ezt követi a szökőnap.
Névnap?
Mivel csak négyévenként szerepel a naptárban, a szökőnapon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24-28-a közé eső névnapok egy nappal eltolódnak. Utánanéztünk, de mindeddig senki nem vette fel a Szökőnap keresztnevet, ami jelenleg nem is anyakönyvezhető.
Hiedelmek
Bár írásos bizonyítékok nincsenek rá, létezett egy olyan – egyes országokban törvénnyel is szentesített – hagyomány, hogy a szökőévekben (néhol csak a szökőnapokon) a nők is tehettek házassági ajánlatot a férfiaknak. Az első ilyen törvényt állítólag a Skót Parlament alkotta 1288-ban, melyet később Franciaország és Svájc is átvett, majd a tradíció a bevándorlókkal Amerikába is eljutott. Az ajánlatot a férfi nem volt köteles elfogadni, ám ha nemet mondott, a hölgy csalódottságát egy csókkal, egy fonttal és egy pár kesztyűvel (mások szerint egy selyem köntössel) kellett enyhítenie.
Szökőév
Biztosan állítható viszont, hogy a szökőévekben tartják az újkori olimpiai játékokat, valamint az amerikai elnökválasztásokat. A csillagászok azt is kiszámították, hogy 2028-ban a szökőnap húshagyó keddre, 2096-ban pedig hamvazó szerdára esik.
Minden néggyel osztható év szökőév, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók.Ez alapján tehát szökőév 1988, 1992, 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020 és 2024. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, 2200 és 2300. Viszont szökőévek a következő esztendők: 1600, 2000 és 2400.
A Gergely-naptárban minden 400 évre 97 szökőév jut.
