Farkas Csaba, az Őrvidékház igazgatója nyitotta meg az előadássorozat harmadik részét, melynek ezúttal is számos sportrajongó érdeklődője volt, az előadó pedig ezen a csütörtökön is Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke volt. 

A sorozat
Két hete az olimpiák legszerencsétlenebbül viselkedő sportolóiról, így Eddyről, a sasról, minden idők legmulatságosabb síugrójáról, Eric Moussambaniról, az angolnáról, a 100 méteres ,,gyorsúszás” leglassabb indulójáról hallhattak érdekes sztorikat, a múlt héten pedig az olimpiák kékvérű indulóiról, nemesekről, a leghíresebb királyi családok sarjairól és az általuk űzött királyi sportokról beszélt a téma avatott szakértője. Az olimpiatörténészek nemzetközi titkársága és a MOB tagja, Horváth Vilmos a sorozat utolsó epizódját a vallásoknak, felekezeteknek, illetve a vallásos olimpikonoknak szánta. 

      
Vallásos előszó és sportvezetői köszöntő
Szent Pál apostolt idézte az előadó, amikor azt mondta, hogy ,,ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitemet megtartottam.” Mindig áldoztak, imádkoztak az ókori olimpiák előtt – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Farkas Csaba az estet, majd Puskás Tivadar MOB tagként is köszöntötte a megjelenteket. 
Abban bízom, hogy a 2024-es olimpiát mi rendezhetjük, és, ha felépül a sportkomplexum, esély van rá, hogy olimpiai helyszínként is szóba jön Szombathely. Horváth Vilmos MOB tag társammal mindketten támogatjuk a hazai ötkarikás játékok megrendezését, már csak azért is, mert minden gyermek olimpiai bajnok akar lenni, ha megismerkedik a sporttal. Akik sportszerűen élnek, sportolnak, akik tisztelik egymást, azok tudják, hogy a másik teljesítményéhez pont olyan szorgalomra és teljesítményre és lemondásra van szükség, mint a győzelemhez – mondta köszöntőjében a szombathelyi polgármester, aki Gyurta Dániel fantasztikus sportteljesítményét és fair-play tettét is kiemelte még.  

Az ókori olimpiák
Aztán elhangzott, hogy igazán vallásosnak mondható olimpiákat az ókorban rendeztek. Megtudhattuk, hogy a Héra templomnál gyújtják meg a szent lángot évszázadok óta, de az is kiderült, hogy a görög mitológiában az isten tiszteletére rendezték meg a sportversenyeket és Zeusz maga is az ókori Olympiában küzdött meg a világ uralmáért. Az olimpiatörténész azt is elárulta, hogy Szent ligetnek nevezték Olympiát, szent célnak az istenbékét, a szent hely pedig a stadion neve volt.   

Újkori játékok
A legelső újkori nyári olimpiai játékokat 1896-ban Athénban rendezték és rögtön az első játékokon a Citius, Altius, Fortius – gyorsabban, magasabbra, erősebben lett a szlogen. Ezt egyébként a közhiedelemmel ellentétben nem az olimpiák atyja, Coubertin báró, hanem Henri Louis Didon páter jegyzi. Didon 22 évesen lett pap, és rengeteg konfliktusa volt, de nagyon komoly baráti körrel is rendelkezett, így ismerte meg annak idején Coubertin bárót is. 

Horváth Vilmos humorral fűszerezett előadásából megtudtuk, hogy egy 1891. március 7-én rendezett versenyen hangzott el először az olimpiai szlogen, majd 1894-ben, a NOB alakuló kongresszusán már Henri Didon mutatta be az első olimpiai szentmisét, Athénban. 

A hetedik nap 
Mivel az 1900-as és az 1904-es olimpiákat is a világkiállítás rendezvényére fűzték fel, sajnos elsikkadt a sport. Az amerikai atléták tömegesen tiltakoztak a vasárnapi finálék ellen, mert nem akarták megsérteni az úr, a pihenés napját. Ezt az igényt már 1904-ben figyelembe vették és nem rendeztek a hetedik napon döntőket. Itt vigasztalódott az amerikai Charles Edward Dvorak, aki rúdugrásban itt már nyerhetett, méghozzá világcsúccsal. 
1908-ban újra London volt a helyszín. Érdemes megjegyezni, hogy ez az egyetlen város, ahol 3 olimpiát rendeztek eddig. Itt hangzott el először, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Ezt egyébként Ethelbert Talbot mondta, de Coubertin átvette.

Vallásos bajnokok 
Nem kevés érdekességet tudhattunk meg, például azt, hogy Forrest Smithson baptista prédikátor 110 méteres gátfutó kezével a Bibliával nyerte meg a versenyszámot. Így akarta kompenzálni, hogy vasárnap is futott.
Aztán Robert Eugen Richards neve is elhnagzott. A teológia professzor 1948, 52, 56-ban összesen egy bronz és 2 aranyérmet nyert, ő volt az első híres kommentátor és teológus egyben.

Az első tévés olimpia pedig az 1960-as római olimpia volt, ahol megismerhette az egész világ Cassius Clayt, azaz Muhammad Alit. Az ökölvívás koronázott királya a rabszolgaság egyik legnagyobb római ellenzője, Cassius tiszteletére kapta a keresztnevét. Amikor gyermekkorában ellopták a biciklijét, hogy megvédhesse magát, elkezdett öklözni. Olimpiát nyert Rómában, majd profi bokszoló lett és áttért a muszlim hitre. Aztán profi világbajnok is lett, de mivel nem volt hajlandó bevonulni a vietnami háború idején, ezért 1967-ben megfosztották címétől és felfüggesztett börtönre ítélték. Aztán 19-szer védte meg a címét. Frasier, Foreman elleni meccsei örökké emlékezetesek maradnak. 1981-ben visszavonult, de kvázi feloldozásként a Parkinson-kóros Ali 1996-ban meggyújthatta az olimpiai lángot. Aki 9 gyermeke közül egyik lánya, Leila is profi világbajnok lett. Muhammad Alit 1999-ben az évszázad sportolójává választották. 

Balczó András is mélyen vallásos sportoló volt, aki sikereit minden esetben Istennek tulajdonította. A háromszoros olimpiai- és tízszeres világbajnok 6 alkalommal is egyéni világbajnoki címet szerzett. 1978-ban készült róla a Küldetés című film. 14 gyermeket neveltek fel az ugyancsak olimpikon feleségével. 

George Foreman ökölvívóról is szó esett. Az 1974-es, Alival vívott zairei meccsét 100 ezer néző tekintette meg a helyszínen. Aztán visszavonult, elzüllött, de mindig visszatért és 1994-ben, 46 évesen újra világbajnok lett, minden idők legidősebb profi világbajnoka lett. 1999-ban 50 évesen vívta utolsó győztes meccsét, ellenfele a német Axel Schultz volt. Aztán kiváló üzletember lett, amiről 100 millió eladott grillsütője győzött meg mindenkit. 

Mormonok  
Az olimpiatörténész Horváth Vilmostól megtudtuk, hogy a mormon sportolók csak ima után mentek sportolni. Érdekesség, hogy ez az egyetlen keresztény vallás, ahol a többnejűség egykoron divat volt. Alma Richards, L. Jay Silvester, Kresimir Cosic mind-mind mormon bajnok volt, utóbbi horvát kosárlabdázóként 1969-ben első nem amerikai profi kosárlabdázó volt Amerikában, nem mellesleg az olimpiai bajnok csapatnak is tagja volt 1980-ban. 
Szó volt még Ambrose ,,Rowdy” Gaines triplázó olimpiai bajnok úszóról, és arról a Rulon Gardner olimpiai bajnok nehézsúlyú birkózóról is, aki 2000-ben megverte az orosz Karelint, aki 13 éve nem kapott ki senkitől. Érdekesség, hogy Karelin az egyetlen sportoló, aki három nemzet (Szovjetunió, Független Államok Közössége, és Oroszország zászlaját is vihette, 1988-ban, 1992-ben, illetve 1996-ban. 
Iszlám 
Megemlítette Nawal el-Moutawakel az első iszlám és afrikai olimpiai bajnok nevét is, aki 400 méteres gátfutásban győzött, 1984-ben.

Magyar pap
Kóczán Mór olimpiai bronzérmes gerelyhajító 1912-ben Stockholmban az első sportoló volt, aki nem skandinávként olimpiai érmet nyert ebben a sportágban, ő református pap volt. Kovács Miklós néven cselezte ki az elöljáróit, így indulhatott.    

Zsidó és református
Harold Abrahams állandó kisebbségi komplexusban szenvedett zsidó származása miatt, aztán 10,6 mp-cel nyerte meg a 100 méteres síkfutást.
Chariots of Fire – Hugh Hudson 4 Oscart nyert Tűzszekerek című filmjét ihlette ő és az a Eric Henry Liddel, aki 200 és 400 méteren is bronzot nyert, ugyanakkor 100 méteren nem indult, mert vasárnap volt. ,,Az Úr napja az úré és nem az emberé ezért nem lehet a szórakozásé vagy az élvezeteké".

A híres filmzene is elhangzott, emellett számos video- és fotó is az előadás tartalmát színesítette.  

Azt már csak e sorok írója jeyzi meg, hogy jövőre olimpiai év lesz, bízzunk benne, hogy folytatódik ez a sorozat, hiszen nagy az érdeklődés iránta. A frisss.hu a helyszínen megtudta, hogy decemberben nemzetközi előadók bevonásával olimpiai konferencia helyszíne lesz az Őrvidékház, ahol 2016-ban is folytatódhat Horváth Vilmos népszerű sorozata.