A könyv megvalósítása már régen dédelgetett álom volt – mondta a könyvbemutató bevezetője során Jagadics Péter nyugállományú alezredes, aki miután bemutatta a szerzőket, Bálnt Ferencet, Hideg Istvánt és Isztin Gyula grafikust, igen érdekes színfoltnak nevezte, hogy már a haditengerészet is megjelenhet a Katonatörténeti Kiállítás területén. 

Puskás Tivadar polgármester pedig arról beszélt köszöntőjében, hogy mennyire fájó hazánknak az 1914-18-ig tartó világégés, melyben az osztrák-magyar haderő közel 1 millió ember veszített. 

A magyarok számára a nagy háború azért is fájdalmas, mert a 20. század igazi veszteségei itt indultak és kezdődtek. Kötelességünk emlékezni, s az érzelmek helyett 3-4 emberöltő elmúltával már egyre inkább a történelmi igazságok formálják véleményünket. Száz éve történt és már történelmi szemlélettel rendelkezünk a témában. Az osztrák-magyar haditengerészet a világ hatodik legerősebb flottájaként híresült el. Boldog vagyok, hogy 2000 éves folyamatos múlttal rendelkező városban élhetünk és, hogy olyan embertársaink lehetnek, akik közkinccsé teszik a múltunk egyes részleteit – fogalmazott a város polgármestere, aki külön köszönetet mondott Jagadics Péter nyugállományú alezredesnek, aki az első világháború centenáriumára emlékező mozgalom élére állva az elmúlt időszakban sok mindenre megtanította a katonai témák iránt érdeklődő szombathelyieket. 

Ezt követően az ,,Idehaza” – a Magyar Vidékért Egyesület munkásságát Hideg István magángyűjtő, a Vasi KuK Matrózok Hagyományőrző Csoport vezetője mutatta be.
Az osztrák-magyar haditengerészet legénységét, a matrózokat reprezentáljuk, 2014 óta létezik egyesületünk, kiállítótermünk 2015 óta előzetes bejelentkezés alapján látogatható. A rijekai (fiumei) kikötőben a mai napig megtalálhatóak az eredeti kikötőbakok. Aki kíváncsi ránk, az Szombathelyen, a Savaria Történelmi Karneválon, de a kőszegi és a vasvári kitelepüléseken is megtekinthet bennünket – hívta fel figyelmet az Egyesületre Hideg István. 

Az első napló Harmat Lajos I. osztályú matróz, toronylövegmester naplója, mely tényszerűen fogalmazó, a hajón töltött élményeket, a tengerészet mindennapkait bemutató iromány, mely az S.M.S Erzherzog Karl csatahajó 1908-as Földközi-tengeri hajóútja során  lejegyzett úti leírásokat tartalmaz, kikötőben és a hajón töltött időket mutatja be.

A 92 oldalas könyvet az érdeklődők figyelmébe Bálint Ferenc, a Hadtörténeti Intézet főmuzeológusa ajánlotta. 
Párját ritkítja ez a kötet, hiszen a magyar könyvkiadásban kb. 30 éve jelent meg ilyen kategóriájú mű – hangsúlyozta a szerző, aki arról beszélt bevezetőjében, hogy egy egészséges férfiembernek az első világháboró idején 3 év katonai szolgálatot kellett teljesíteni, csak utána házasodhatott, de közben kinyílt a világ a férfiember számára. 

A haditengerészetnél még ennél is több, 4 év volt a sorkatonai szolgálati idő, mert ők kisebb-nagyobb hajóutakat is tettek, így akár a Csendes-óceáni szigetvilágba is eljutottak a magyar matrózok. Egy ilyen út során vagy utána sokan ragadtak tollat, hogy leírják élményeiket. Ennek a kötetnek is 2 ilyen matróznapló az alapja. Olyan visszaemlékezést is olvashatunk a kötet oldalain, amikor Máltán találkoznak az osztrák-magyar matrózok a brit tengerészekkel, békésen sörözgetnek, mert megérteni nem értették egymást, egyikük csak magyarul vagy németül, amásikuk pedig csak angolul beszélt.

Aztán pár év múlva már háborúban álltak egymással. A könyv 3. fejezetében Magyar Ferenc vasvári származású visszaemlékezése található. A vasi matróz a szerencsétlenül járt Szent István csatahajón szolgálva a traumatikus élmény is megjelenteti – tette hozzá Bálint Ferenc, aki honlapunknak elmondta, hogy nagyon bízik benne, hogy mindenkinek nagy élménye telik a matróznaplókban. 

A helyszínen azt is megtudtuk, hogy az osztrák-magyar haditengerészet népszerűsítése érdekében a vasi közép- és felsőoktatási intézmények részére az egyesület oktatási céllal ingyenes példányokat biztosított, de lehetőség nyílt a kötet kedvezményes megvásárlására is.  

A könyvbemutató végén Kiss Lajos és Schönberger Zoltán első világháborús katonadalokat énekelt, majd egy szelet finom rétes mellett a kötetről kötetlenül beszélgettek az érdeklődők és a szerzők.