A Gyöngyös-síkon, a Sorok-patak jobb partján fekszik Sorkikápolna. A kis település mindössze 15 kilométerre található Szombathelytől. Nevét az 1301-ben, a szomszédos Sorokpolány határában álló, Szent Lászlónak szentelt kápolnáról kaphatta.
1278-as forrásokban elpusztult váráról írnak, akkor a mocsaras területen fa lakótorony állt, amit gerenda-rácsszerkezetre alapoztak. Kapolnaként 1411-ben említik először, viszont 1418-ban már Zalak faluval kapcsolatban szerepel a forrásokban "Poss. Kapolna alio nomine Zalak ac posss. Thothfalu al. nom. similiter Zalak" formában. A rövidke rész arra utal, hogy Kapolnát a szomszédos Tótfaluval együtt Zalak faluval azonosították.
A 15. századra a Kápolnai és a Gersei Pető családok birtokává vált, a 16. században pedig a Polányiak szerezték meg. 1549-ben tíz és fél, 1698-ban már 88 porta után fizetett adót a település. 1787-es források szerint 20 házban 145 lakos élt a településen.
Az 1418-as bejegyzésnél már említett Tótfalut 1466-ban Poss. Thothfalu néven említik, és a 15. században a Váti család birtoka volt. 1549-ben 18, 1698-ban viszont 90 porta után adózott, az 1787-es adatok szerint pedig 15 házban 156-an éltek itt.
1882. január 1-jén Sorkitótfaluban született Adorján János gépészmérnök, aki 1909-ben több sikeres felszállást végzett és ezzel a magyar repülés úttörőjévé vált. Tette mindezt egy magyar tervezésű, Magyarországon épített géppel.
Végül Sorkikápolnát és Sorkitótfalut 1941-ben egyesítették.
