Bükön, a helyi ,,golfhotel" tanulópályáján találkoztunk Rózsa Csillával (18), a sportág legnevesebb magyar tehetségével. Csillát nagyon jó emlékek fűzik ehhez a pályához, hiszen junior és felnőttbajnokságot is sikerült már nyernie itt.
Rózsa Csilla eddigi legjobb eredményei:
A World Junior Golf Series világranglistájának vezetője 2012-2013-ban. Háromszoros Felnőtt Magyar bajnok, háromszoros Junior és Junior Nyílt bajnok és kétszeres Felnőtt Nyílt Magyar bajnok. A legfontosabb hazai versenyeken aratott győzelme mellett számos nemzetközi kupát és előkelő helyet tudhat magáénak. 2013-ban vett részt első nemzetközi profi versenyén, ahol a legjobb amatőr játékos címét szerezte meg. Az Egyesült Államokban is több versenyt nyert.
Az ifjú tehetség egyébként januárban lett profi golfjátékos, azóta három versenyen - kettőn jól, a harmadikon pedig kevésbé jól - szerepelt. Honlapunk az eddigi szereplésről és a következő hetek versenyeiről kérdezte.
Az eddigi versenyeken a sikerek mellett kaptam pofont is és így megtapasztalhattam, hogy mi a jó és mi az, ami nem. Lassan beindul a szezon, a hollandiai Amsterdamban versenyzek a hétvégén. Aztán minden hétvégén más-más helyszínen szerepelek. A lényeg, hogy a Tours-on státuszt szerezzek, vagyis, hogy a TOP 80-ban kell lennem azért, hogy megtartsam profi tagságomat Ellenkező esetben, amire nem is szeretnék gondolni, újra kell majd kvalifikálni magam - nyilatkozta a frisss.hu-nak Rózsa Csilla.
És akkor most egy ki szabálymagyarázat...
A golf: egy füves pályán játszható olyan sportág, illetve labdajáték, mely nagy hagyományokkal rendelkezik, és a játékosok számát ma világszerte mintegy 50 millióra becsüli.
A golf célja: egy (legalább 42,67 mm átmérőjű, és legfeljebb 45,93 gramm súlyú) labdát a lehető legkevesebb golfütéssel az elütőhelyként megjelölt sík területről a golf szabályai szerint egy 10,8 cm átmérőjű, legalább száz méteres körzetben elhelyezett lyukba bejuttatni. A játéktér (az úgynevezett golfpálya), 18 szakaszból áll, a teljes hossza meghaladhatja a 7000 métert is. A pálya nehézségi fokát az akadályok (bunker, domb, víz) szám ahatározza meg.
Amennyiben a labda szabályosan nem üthető meg (például a pályaszakasz határán kívülre kerül vagy elmerül egy tóban), a szabályok lehetőséget nyújtanak az ütés megismétlésére, habár ez többnyire büntetőütésnek számít. A végső ütésszám, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni (golfütések + büntető ütések) egy pontszámot eredményez, amelyet fel kell írni az eredmény nyilvántartó lapra, az ún. score-kártyára. Ha a labda az elütőhelyről egyetlen ütéssel a lyukba kerül, akkor az eredményt „Hole-in-one-nak” vagy "Ásznak" (angolul „Ace”) nevezik.
A golf költségei: Régebben a golf nagyon drága sportnak számított, a legtöbb ember nem engedhette meg magának ezt a szórakozást. Azonban mára – az egyre több pályának köszönhetően – a legtöbb ember számára elérhető közelségbe került a sportág, mivel a felszerelés és a játék költségei nem drágábbak, mint például évente egy egyhetes síelésé.
A golfozáshoz szükségünk van ütőkre, és az ütők szállításához egy táskára. Egy teljes felszerelés ára körülbelül 60 ezer forintnál kezdődik. Ez egyszeri beruházás, azonban ütőket lehet kölcsönözni a pályákon is. Természetesen szükségünk lesz labdákra is. Egy jobb minőségű labda 300 forint körül van, a rosszabb minőségűek 200 Ft körül. Szükségünk lesz még tee-re is, a tee-re az elütőhelyeken lehet felhelyezni a labdát könnyítés céljából, egy tee ára 10–20 Ft. A greenen labdánk pattanása által okozott lyuk kijavítására a pitch mark-javítót, vagy más néven chip-villát használjuk, ezt a legtöbb helyen ingyen biztosítják számunkra. Ha már haladóbb szinten járunk, érdemes beruházni egy golfcipőre is, ugyanis azzal sokkal kényelmesebb a játék. Ezek ára 15–20 ezer forint körül van.
A golf hazai története: a játékot 1902-ben Andrássy Géza gróf mutatta be, a fővárosi Lóversenypályán. Az első pálya Tátralomnicon épült 1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján. 1909-ben itt rendezték meg az első versenyt. 1910-ben megalakult a Budapesti Golf Club (amely utóbb a Magyar Golf Club nevet kapta). A 20-as évekre a hazai golf az európai élvonalba emelkedett, a jól képzett férfi és női játékosoknak köszönhetően, akik számos egyéni és csapatversenyt nyertek külföldön is.
1952-re a golf politikai okokból nemkívánatos sporttá vált. A golfélet újraszervezése a 70-es évek közepén kezdődött meg, aztán 1989-ben megalakult a Magyar Golf Szövetség. A 90-es években több új klub alakult és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Mára a klubok évi több mint száz kisebb versenynek és az országos bajnokságoknak adnak otthont. Magyarországon 2009-ben 8 db. szabványos Köztük egy a Vas megyei Bükön) 18 lyukú és további 4 db. 9 lyukú gyakorló pálya volt található.
