Simán Klára korábban apáca, asztronauta, nevelés-tudományi kutató, pedagógus, sőt még autószerelő is szívesen lett volna, mégis a médiát, az újságírást választotta. 

Megjárta a hadak útját

A Rádió Szombathelynél kezdte újságírói pályafutását. Előbb hírszerkesztő, majd műsorvezető lett, aztán a Savaria Fórum tematikus mellékleténél felelős szerkesztőként, illetve újságíróként dolgozott. Klári szerint ezek az évek sok tapasztalattal jártak, de ,,az idő mindent megmagyaráz.” A megyei napilapnál bulldognak keresztelték el a kollégák, mert, ha Klári egy témát megkapott, akkor nagyon alaposan utánajárt, és igyekezett a leghitelesebben visszaadni a legfontosabb információkat.

Aztán jött a Magyar Rádió szombathelyi stúdiója, itt krónikás, majd szerkesztő lett. Ezután gazdasági főiskolára ment tanulni, majd egy helyi hitelintézet vezetőjeként, illetve ügyvezető asszisztenseként tevékenykedett.  A szociális szférát is kipróbálta, de a látottak miatt szinte belehalt a lelke, és hamar tovább állt, ő inkább háttérmunkás - mondja.

Arra is szívesen gondol vissza, amikor az édesapja felhívta, hogy az MTV soproni stúdiója bemondókat keres. Kiválasztották, majd egy éven keresztül naponta ingázott. Tetszett neki, de az induló Frisss FM hívására 2012-ben mégis hazatért Szombathelyre. Előbb ügyvezető asszisztensként volt aktív, majd beugrott hírszerkesztőnek, és ott ragadt. Azóta szinte folyamatosan a rádió munkatársa. Kiváló orgánuma, szerethető személyisége nap, mint nap lebilincseli a hallgatókat.  

Az első szó a gratulációé. Gratulálunk az elismeréshez, de vajon fontosak-e a díjak?

Persze, fontosak a díjak, és meg is köszöntem az elismerést Erdélyi Krisztián tűzoltó ezredesnek, megyei katasztrófavédelmi igazgatónak. Ennek ellenére azt gondolom, hogy ezt az elismerést a rádió kapta, és én is része vagyok a Frisss FM csapatának. Én büszke vagyok a kollégákra, a közösségre, aminek a tagja lehetek. Eddig is kaptam elismeréseket, ezért bátran mondhatom, hogy nem ez motivál a mindennapok során. Számomra a hallgató, a befogadó közeg a fontos.

Hírszerkesztőként mi a legfontosabb?

Nagy felelőssége van a hírszerkesztőnek, és úgy gondolom, hogy a hitelesség a leglényegesebb. Meggyőződésem, hogy eladhatóvá kell tenni az információkat. Ehhez pedig érdekesen kell előadni, elmondani a híreket. Egy-egy meglepő felütés, hangsúly, hallható mosoly, hangulatosabb szó sokat segít. Ha már egy kicsit jobb kedve lesz a hallgatónak, az már siker.

Fontosnak tartom, hogy a hang, illetve az ember, vagyis a hírszerkesztő szerethető legyen. Ha száraz hírt mondok, akkor is ott kell lenni emberként a hírek mögött. Nemcsak megszerkesztem és felolvasom a hírt, hanem erőt és mosolyt is sugárzok, de gondolatot is átadok vele. Utat, lehetőséget mutatok. Ha naponta egyszer ezt megteszem, már megérte.  

A katasztrófavédelmi hírek közvetítése különleges feladat?

Azt gondolom, igen. A szóvivő a hírek során a hangját adja, ezért a jó kapcsolat elengedhetetlen. Büszkén mondhatom, hogy nekem ilyen a kapcsolatom Balogh Nikoletta címzetes tűzoltó zászlóssal. Ha megfelelően és rendszeresen együttműködünk a szakemberekkel, akkor kellő súllyal tudjuk eljuttatni az információkat az emberekhez, a hallgatókhoz. Azt szeretném, ha egyre kevesebb olyan baleset történne, amelyek megelőzhetőek lehettek volna. Rá kell jönni, hogy a ránk leselkedő veszélyek nagyon is közeliek. Legyen szó tűzről, árról, közlekedési balesetről, összefogással minden baj megelőzhető. Emberek élete, biztonsága múlik ezen. Közvetíteni szeretem a híreket, mert az erőm, a hangom, a hangulatom predesztinál erre.

Miért figyelnek jobban oda a hallgatók a katasztrófákkal kapcsolatos hírekre?

Azért, mert féltjük embertársainkat, mert, ha meghalljuk a szirénát, a hírt a rádióban, azt gondoljuk, hogy számunkra fontos emberrel, ismerőssel, baráttal, rokonnal történt a baleset. Szerintem a félelem az ok. A katasztrófákkal, katasztrófavédelemmel kapcsolatos hírekben is a folyamatos és hiteles tájékoztatás a legfontosabb. Ha nincs két-három napig baleset, tűzeset, akkor szezonális híreket, aktuális figyelmeztetéseket közvetítünk. Elsősorban régióban történteket adjuk vissza, mert a helyi történések a legfontosabbak. 

Miért épp hírszerkesztés?

Az a véleményem, hogy az ember ott nyújtsa a legtöbbet, ahol éppen a feladat vár rá. Ha takarítania kell, akkor takarítóként, ha rádiózik, akkor hírszerkesztőként vagy műsorvezetőként. Mindenhol, ugyanazt lehet ,,csinálni”, segíteni, pozitív hatással lenni a többiekre. Akkor érdemes valamivel foglalkozni, ha a legtöbbet nyújthatjuk. Ha az ember már elégedett, akkor baj van, hiszen folyamatosan fejlődni kell, ezért pedig állandó kihívásokra van szükség.  

És milyen híreket kedvel a hírszerkesztő?

A színes tudományos hírek a kedvenceim. Olyanok, mint például, hogy a ,,boldog emberek tovább élnek.” Szeretem megmosolyogtatni, elgondolkodni és megerősíteni az embereket.