A szombathelyi tanulókat kulturális látnivalók mellett szakmai programok várták Észak-Olaszországban. Az évszázadok óta egyháznak, tudománynak és a művészet zarándokainak otthont adó padovai egyetemet is felkeresték. Itt tanult többek között Janus Pannonius, Báthory fejedelem, Kopernikusz és Galilei is.
Az Oladi Szakgimnázium és Szakközépiskolában biológia és anatómia órákon rendszeresen boncolnak a diákok különböző szerveket, így nem volt kérdés, hogy felkeressék a világ első bonctermét. Az egészségügyis tanulók nagy várakozással érkeztek meg a helyszínre. A padovai, a második legrégebbi egyetem Olaszországban. E nagy múltú intézmény épületeiben eredetileg az orvosi kar működött, az első tanárok Bolognából érkeztek, akik kezdetben jogot, orvostudományt, teológiát és szabad művészetet oktattak. Észak-Olaszország történelmi viharai elkerülték Padovát, így falai között az egyetem fennállása óta folyamatosan tanulhatnak a fiatalok. Az európai hírű oktatók és a diákok között volt Gabriele Fallopio (1523-1562), akinek nevét őrzi a Fallopius-vezeték. Tanulmányozta a szaporodás módját, és leírta a petefészekből a méhbe vivő vezetéket, amelyet ma is Fallopius-kürtnek hívnak.
A Padovai Egyetem aranykorának számított a 16–17. század, amikor új tudományos műhelyek jöttek létre. Vezetőik közül kiemelkedik a németalföldi származású orvos, Andreas Vesalius (1514–1564), a modern bonctan megalapítója. A szombathelyi diákoknak volt lehetősége megtekinteni Vesalius titkos bonctermét, azt az 1594-ben fából épített anatómiai előadótermet, amely a világ legrégebbi ilyen építménye. Itt a hallgatók több emeletnyi szűk faszerkezetben állva közvetlenül láttak rá a boncasztalra.
Padovában tanult orvostudományt és jogtudományt Nicolaus Copernicus (1473–1543) lengyel csillagász. Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép kidolgozása, amely szerint a Föld és a többi bolygó kering a Nap, a Hold pedig a Föld körül.
A Padovai Egyetem leghíresebb tanára Galileo Galilei (1564–1642) itáliai fizikus, csillagász, matematikus és természettudós volt. Láthatták a fiatalok azt a pulpitust is, amelyről Galilei oktatta a fizikát 1592-től 1610-ig. Ő vezette be a természettudományok kísérleti igazolásának módszerét és a méréseket. Csillagászati távcsövét tudatosan használta az égi jelenségek és objektumok megfigyelésére. Mint ismeretes, tanítása miatt összeütközésbe került a Katolikus Egyházzal.
Galilei 28 évesen foglalta el a Padovai Egyetem professzori katedráját, ahol 1610-ig geometriát, mechanikát és csillagászatot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette hőmérőjét, iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. 1594-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét. 1610-ben fedezte fel a Jupiter bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később Galilei-holdak néven lettek ismertek. Ez a felfedezése komoly érv volt a Föld-központú világgal szemben.
A Padovai Egyetem fő épülete ma is abban a formában áll, ahogy azt az alapításakor megépítették: a négyszögletes belső udvar egyik oldalán a jogi kar, másikon az orvosi, harmadikon a teológiai helyezkedik el. A hallgatók létszámának növekedése miatt a karok kaptak ugyan újabb, korszerű épületeket, de az ősi rész megmaradt, ezekben tanácskoznak, tartják az államvizsgákat, ünnepeiket, karonkénti bontásban. A tanulmányúton megtekinthették azt a termet is, amelyeket csak államvizsga alkalmával használhattak a hallgatók.
Az egyetemen éppen záróvizsgák folytak, és a kirándulók láthatták a régi hagyományokhoz híven babérkoszorúval nyakukban ünneplő, sikeres vizsgázókat. Az utazás során rengeteg élménnyel a tarsolyban indulhattak haza az egészségügyis tanulók, akiknek lehetősége volt betekinteni a 16. századi korba, ahol teljesen másképp zajlottak a boncolások, mint napjainkban. Évente kétszer, a hajléktalanok és nincstelenek - egy férfi és egy nő - testét áldozták fel erre a célra.
A tanulmányút során minden diák talált magának érdekességet, ahol lehetőség nyílt felfedezni Rómeó és Júlia Veronáját, de jutott idő a gondolázásra is Velencében, és csodálatos felvételeket sikerült készíteni a Garda-tó környékén.
