Az íróasztalunk az elménk tükre, ami adott esetben segít kitalálni, hogy mire is gondolunk éppen. Az évszázadok során az íróasztalok hatalmas fejlődésen estek át, különböző stílusokat képviseltek, míg mára eljutottunk az irodabútor kategóriához, ami sokkal inkább a funkcionalitásra bazíroz, mint az esztétikumra.
Persze, íróasztalnak nevezhetjük a kávéházi asztalt, ha épp oda ültünk be dolgozni, míg vannak azok a szerencsések, akik egy biliárdasztalt, egy sziklafalat, vagy egy hangszert tekinthetnek az "íróasztaluknak".
De nézzük meg, hogy napjaink két legnagyobb elméjének, Elon Musk és Mark Zuckerberg, illetve Thomas Jefferson és Edison íróasztalai mit árulnak el a tulajdonosaikról.
Elon Musk asztala letisztult, mégis ravasz
Fotó: Steve Jurvetson/Wikimedia Commons
Amikor a Tesla Model X gyártásra került, Elon Musk az íróasztalával és a hálózsákjával a gyártósor végére költözött. Heti több mint száz órát töltött ott. Most, hogy a SpaceX projekttel foglalatoskodik, irodába "kényszerítette" magát. Az asztal teljesen átlagos, bár kicsit talán szűkösnek tűnik. Ebből is látszik, hogy jól rendszerezve tart mindent, míg a környezetét nem zavarja össze a múlt emlékeivel, minden, amit itt látunk a jövőre koncentrál.
Thomas Jefferson utazó íróasztala
Fotó: Constitution Center
Az USA alapító atyját, Thomas Jeffesont egy hatalmas, faragásokkal díszített asztal mögött tudnánk a legkönnyebben elképzelni, ehhez képest kicsit csalódás ez a puritán, mobil íróasztalka. Nem tévedés, több fontos munkája is ezen készült. Egy Virginiából Philadelphiába tartó vonatúton tervezte meg a kis alkalmatosságot, hogy utazásai közben is dolgozhasson.
Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának piszkozatát is ezen a mobil asztalon írta meg Jefferson. A dokumentumot később az "amerikai elme kifejezésének" nevezte, és felmerül a kérdés, hogy a kis találmányát minek nevezhette.
Mark Zuckerberg étkező-íróasztala
Fotó: Facebook Live
A Facebook irodája egy nagy közösségi tér mindenféle falak nélkül, középen Mark Zuckerberg íróasztalával. Ide bárki betérhet, ha valami gondja van, vagy csak "gyónni" szeretne a nagyfőnöknek. Sok üres felület akad itt, firkálni és jegyzetelni, az ott dolgozók elmondásai alapján Gatorade és gyorskaja szinte mindig akad Mark asztalánál. Az egész hely a nyitott eszmecserét támogatja, amitől sokkal hatékonyabban működhet a cég.
Thomas Edison íróasztala
Fotó: AP Photo
Thomas Alva Edison íróasztala tele volt négyzet alakú fakkokkal, ahol az éppen futó üzletek papírjait és a jövőbeli befektetések terveit tartotta. Innen irányította azt a 30 céget, ami a Thomas A. Edison Industries-hez tartozott és még 30 kutatócsoportot. De ez az asztal rejtette azt a több mint ezer műszaki rajzot és szabadalmi jogot, amelyeket Edison alkotott meg, köztük a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot és az izzólámpát.
A körülötte növekvő papírhalmokból látszik, ahogy elméje egyre több kérdést tett fel magának és ezek többségét talán meg is válaszolta Edison, a munkássága pedig a mai napig hatással van ránk.
Az íróasztalok jövője
A virtuális valósággal (VR) azonban az íróasztalok szerepe is megváltozik, átalakul. A 360 fokos térben sokkal több helyünk van, és sokkal nagyobb szabadságot is élvezhetünk, hiszen egy virtuális térben több dolgot tehetünk egymás mellé, nagyíthatunk ki részleteket, forgathatjuk a tárgyakat, ráadásul sokkal egyszerűbben, mintha adott esetben egy valós tárgyat kezdenénk el szétszerelni és megnézni.
Persze, a filmnézés és a játékok is sokkal élvezetesebbek egy virtuális valóság sisakban, mert ha lefekszünk, a lényeges dolgok még mindig a látóterünkben maradnak. Talán, ezt még egy kicsit távolinak érezzük, de a lényegen nem változtat, miszerint az emberi agy mindig megtalálja magának azt a kreatív helyet, ahol szabadon tud alkotni, legyen az egy asztal, vagy a VR.
Ez pedig azért van, mert az "asztalsíkok" olyan helyek, ahol az ötleteket írásba, találmányba, művészetbe vagy épp cselekvésbe foglaljuk. Elmondható tehát, hogy minden korszaknak meglesz a maga íróasztala, a különbség csak annyi, hogy eltérő sebességgel törnek a felszínre, mert nem mindegy mekkora teret kapnak a kitöréshez, felszabaduláshoz, és ez esetben teljesen mindegy, hogy egy létező fizikai síkról beszélünk, vagy egy virtuális térről.
