Kikerülhetetlen, hogy az ember előbb-utóbb ne keveredjen valamilyen konfliktusba munkahelyén. Szerencsés esetben a résztvevők intelligenciaszintje eléri azt a magasságot, ahol a probléma megoldása, kezelése a központi kérdés, de sajnos sokszor képesek elmérgesedni is a nézeteltérések. Az meg senkinek nem jó, ha feszült légkörben, sértődésektől terhelten kell nap, mint nap bemenni a munkahelyére, nem beszélve az eltöltendő nyolc óráról. Épp ezért Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértője 5 olyan tanáccsal látja el az érintetteket, amelyek megszívlelése mind a főnökök, mind a munkavállalók épülésére szolgál.
1; Képzeljük a másik helyébe magunkat
Alap kérdés, hogy mennyire tudunk empatikusak lenni még olyan esetben is, amikor úgy érezzük, jogosan sértődnénk meg legszívesebben. A „másik helyébe képzelés” egy olyan technika, ami egyszerre nyugtat és segít a megoldásban. Bár a legtöbbször hajlamos az ember azt feltételezni a másikról, hogy rosszindulatú, direkt okoz(ott) kellemetlenséget nekünk és egyébként is hülye, nem feltétlen ez a helyzet minden esetben. Lehetnek olyan indítékai, motivációi munkatársunknak, amelyek bár számunkra kellemetlenek, nem ez volt az alapvető céljuk. Ha viszont valaki nem készakarva bánt meg bennünket, azaz inkább véletlenül, már nem is kell feltétlen vérre menő csatába kezdenünk vele. Különösen, hogy a nem szándékos megbántás akár fordítva is előfordulhat és nekünk is jól jöhet egy megértőbb hozzáállás.
2; Vitában észérveket használjunk
Ez nehéz akkor, ha az embert már elragadták indulatai, épp ezért érdemes előre tréningezni magunkat. Tehát, döntsük el, hogy „csak azért se” leszünk legközelebb egyből a plafonon, hanem igenis megpróbálunk a másik gondolataira, eszére hatni. Különösen egy munkahelyen, ahol elvileg szakmai munka folyik nem tanácsos a magánéletünkben használatos kommunikációs formák alkalmazása. Munkatársainkat nem mi választjuk, tehát nem kell feltétlenül barátságba kerülni velük, de a munkahelyi közös cél érdekében a logikát és az érveinket „ne hagyjuk otthon”!
3; Döntéseinket legyünk képesek megindokolni
Ez persze feltételezi, hogy nem ad-hoc módon és nem indulatoktól vezérelten döntöttünk. Ha minden rendben és átgondoltuk a kérdést, amelyben döntenünk kellett az még sajnos nem feltétlenül jelenti azt, hogy munkatársaink számára is ugyanolyan egyértelmű lesz a kérdés, vagy ugyanarra a következtetésre jutnak, mint mi. Ezzel egyébként semmi baj nincsen, viszont épp ezért rakjunk rendet gondolataink között, hogy ha bárki megkérdezné, miért is választottuk ezt, vagy azt a megoldást, érthetően és logikusan tudjuk megindokolni.
4; Ismertessük el a teljesítményünket
Ha valóban úgy érezzük, hogy mondjuk már évek óta lelkiismeretesen, teljes bedobással végezzük munkánkat, mégsem jön a megbecsülés, akkor akár saját magunk is kezdeményezhetünk egy előléptetést, vagy fizetésemelést. A sikerhez persze szükséges, hogy összerakjuk fejünkben érveinket, amelyek a lehető leginkább szakmaiak legyenek, azaz a cég sikerességére gyakorolt hatásaival foglalkozzanak. Bár emberileg mindenképpen megbecsülendő, hogy mekkora erőfeszítés nekünk mondjuk reggelente időben beérni a munkahelyre, ez önmagában egy cégvezetés számára nem erény, csak a kötelező minimum. A kiindulás mindig az legyen, hogy az előírt célokat sikerült-e mondjuk a meghatározottnál előbb elérni, vagy túlteljesíteni. Tehát, ne az egyén – azaz a mi saját – oldaláról, hanem a cég oldaláról értékeljük teljesítményünket.
5; A testbeszéd is fontos
Bár úgy tűnik, ez egy marginális kérdés, valójában sokkal nagyobb hatása lehet, mint gondolnánk. Ha képesek vagyunk magabiztosan, és nyugodtan közlekedni munkahelyünkön, pozitív kisugárzásunkat érezni fogják a többiek is. Egy-egy megbeszélés során mindenképpen nézzünk a másik szemébe, ez önmagában fél sikert jelent, ugyanis azt közvetítjük vele, hogy érdekel, amit hallunk és fontos a másik véleménye. Ezzel kikerülhetetlenül szimpátiát keltünk benne, tehát a mi mondanivalónkhoz is hasonlóan, nyitottan fog közeledni. A határozottság egyébként már önmagában is szakértelmet sugall, ami mindig előnyt jelent. A testbeszéd számtalan megnyilvánulása – akár a hanghordozás, a metakommunikáció elemei – bizonyos esetekben „perdöntő” is lehet, ne becsüljük alá ezt a területet sem.
