A Facebook már régóta figyeli a felhasználóit és tudja az összes helyszínt, ahol megfordultunk, hogy élveztük-e a legutóbbi meccset, vagy lájkoljuk-e Melania Trumpot. De a tech óriásnak vannak olyan információi is rólunk, amikről nem engedi, hogy tudjuk, hogy tudják. Begyűjtik rólunk az érzékenyebb adatokat is, például, hogy mennyit keresünk, melyik étterembe járunk a leggyakrabban és még azt is tudják, hány hitelkártya van a pénztárcánkban.

Szeptember óta a ProPublica arra biztatja a Facebook-felhasználókat, hogy osszák meg velük azokat az érdeklődési köröket, amiket a közösségi oldal magától ajánl nekik. És igen, a júzerek meg is mutattak mindent, ebből pedig az derült ki, hogy a Facebook legalább 52 ezer egyedi tulajdonság szerint csoportosítja a felhasználóit.

Bejelentkezés - Fotó: Thomson Reuters

A Facebook erre azt mondja, hogy több más forrásból is gyűjt információkat a júzereiről...

De, azt már nem teszik hozzá, hogy ezeket az infókat az offline életünkről gyűjtik és a dokumentációkat kereskedelmi adatokat gyűjtő ügynökségektől szerzik be, amikről mi, átlagos felhasználók semmit sem tudunk.

"Ők nem őszinték velünk. A Facebook egy tucat másik céggel gyűjtet adatokat az egyénekről, és az egyéneknek is hozzá kellene férniük ezeknek a cégeknek az adataihoz" - mondja Jeffrey Chester, a Center for Digital Democracy ügyvezető igazgatója.

Amikor pedig a Facebookot arról kérdezték, hogy miért nem hozzák nyilvánosságra ezeket az adatokat, vagyis a felhasználók miért nem tudhatják meg, hogy mit tud róluk a közösségi mogul, a válasz csak annyi volt: ezeket az adatokat harmadik féltől szerezték be, széles körben elérhetőek és amúgy sem a Facebook gyűjtötte azokat. Hát nem kedvesek?

A CEO, Mark Zuckerberg - Fotó: Thomson Reuters

"A mi megközelítésünk kicsit más a harmadik fél kategóriáról, mert nálunk vannak Facebook-specifikus kategóriák is. Ez azért van, mert az adatszolgáltatók többnyire számos másik hirdetési platformot is kiszolgálnak, nem csak a Facebookot" - ez már Steve Satterfield, a Facebook adatvédelmi osztályvezetőjének a magyarázata az egész helyzetre.

Satterfield azt is elárulta, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a kényes információink ne kerülhessenek át a Facebookhoz. A Facebbok Help Centerében meg kell keresnünk annak a hat adatgyűjtő cégnek az elérhetőségét - akikkel szerződésük van - és írnunk ezeknek, hogy ne adják már el a személyes adatainkat a Facebooknak.

És, akkor nézzünk is rögtön egy példát, hogyan működik ez a történet a valóságban. Az Oracle Datalogixnál - ami mintegy 350 különböző adattípust továbbít a Facebooknak az elemzéseikhez -, alap feltétel, hogy egy kérvényt kell elpostáznunk (21. században hagyományos postai úton), amihez mellékeljük valamelyik személyazonosító okmányunk fénymásolatát is az Oracle adatvédelmi tisztviselőjének.

Persze azt is kérhetjük, hogy ezek a cégek kiadják nekünk, hogy milyen információkat gyűjtöttek rólunk, de ez sem egyszerű. Az Acxiom ehhez a társadalombiztosítási számunk utolsó négy számjegyét kéri el azonosításképp. A másik probléma pedig csak annyi, hogy a Facebook időről-időre cserélgeti az adatszolgáltató cégeit, szóval rendszeresen kellene írogatnunk ezeknek.

Julia Angwin riporter 2013-ban megpróbálta a lehetetlent, és 92 adatgyűjtő cégnek írt és tiltotta meg nekik, hogy adatokat továbbítsanak róla bárkinek is, ezek közül 65 olyan volt, amelyik személyazonosító okmányt is kért a kérelem mellé (legalább egy jogosítványról készült fénymásolatot). Végül nem járt sikerrel, az adatai elérhetőek maradtak a többség számára.

Már-már rosszabb a helyzet, mint a "Deep Weben"?

A ProPublica a Facebook hirdetési kategóriáira állt rá, ez volt a "Black Box" (Fekete doboz) sorozat, amiben azokat az algoritmusokat leplezték le, amik az életünkben kutakodnak. Mert a Facebook nem csak arra használ algoritmusokat, hogy milyen hirdetéseket kapjunk és mi jelenjen meg a hírfolyamunkban, hanem több tízezer mikrokategóriára osztja a júzereket, akiket különböző szempontok szerint lehet adatokkal bombázni.

A tömegből származó adatok azt mutatják, hogy a közösségi oldal a legártalmatlanabbtól az elég húzós témákig kategorizálja be az embereket. Szóval külön csoport van a déli ételeket kedvelőknek és az etnikai affinitásokra is, szóval, ha egy hirdető valamelyik csoportot ki szeretné zárni a hirdetéseiből, akkor ezt bőven megteheti.

Melyik passzol a hangulatodhoz? - Fotó: Facebook/Tech Insider

Ezt a ProPublica ki is próbálta, mert úgy vettek Facebook hirdetést, hogy kizárták belőle az afro-amerikaiakat, a spanyolajkúakat és az ázsia-amerikaiakat, hogy ezzel bizonyíthassák, az automata rendszer képes illegálisan diszkriminálni embereket.

Egyébként a Facebook 2012 óta dolgozik együtt a Datalogix nevű céggel, ezért Chester, a Center for Digital Democracy szószólója panasszal élt az FTC-nél (Szövetségi Kereskedelmi Bizottság), és azt állította, hogy a Facebook megsértette az ügynökség adatvédelmi irányelveit. Az FTC sohasem foglalkozott nyilvánosan az üggyel, a Facebook pedig azóta öt másik céggel is leszerződött.

Ahhoz, hogy megtudhassák, pontosan milyen típusú adatokat vásárol a Facebook ezektől az adatgyűjtő cégektől, a Business Insider újságírói letöltöttek egy listát, ami 29 ezer kategóriát sorol fel, amit a hirdetőknek ad tovább a közösségi oldal. Ezek közül mindössze hatszáznál tüntették fel, hogy harmadik féltől származik, a többit elméletileg a kattintásaink és internetes vásárlásaink során gyűjtötték be rólunk.

Az ügynökségektől főként a pénzügyi adatainkat szerzik be, hogy mennyi megtakarításunk van, mennyi a háztartásunk becsült jövedelme, átlag mennyit költünk egy hónapban, vagy mennyit hagyunk ott egy-egy üzletben.

De, ha összehasonlítjuk, hogy az adatgyűjtőktől milyen adatokat kérnek be és azt a listát, ami a Facebook felhasználók számára publikus a róluk gyűjtött adatokról, akkor azt látjuk, hogy az érdeklődési körök listán egyik olyan információ sincs feltűntetve, amit harmadik féltől szereznek be, legalábbis a Business Insidernél erre jutottak.