Muszbek Mihály sportközgazdász az 5. Sportgazdasági Nagyító című elemzésének ismertetésekor kiemelte: a magyar labdarúgás szakmai, üzleti, imázsépítési és infrastrukturális feltételei helyes, piaci irányba mennek, de…

Közpénzek

Csak öt klub zárta nyereségesen a 2014-es évet, a többiek komoly tartozást halmoztak fel 2014-ben. Muszbek Mihály szerint a magyar labdarúgásban tapasztalt pozitív változások a számok terén egyelőre nem jelentkeznek. 
Összességében a csapatok 3,9 milliárd forintos hiányt halmoztak fel. A szakértő szerint a rendszerben jó, hogy a fejlesztési szakaszban átmenetileg jelentős - évi három-négy milliárd forint - állami és önkormányzati forrás, vagyis közpénz van, de probléma, hogy mindez nem normatív alapon osztódik el, és így nem versenysemleges és jelentősen felülírja a normális piaci sportgazdasági folyamatokat.

Fotó: borsonline.hu

Muszbek felhívta a figyelmet arra is, hogy a közpénzek valamikor kimennek majd a rendszerből, és a szereplőknek fel kell készülniük az ezt követő gazdasági helyzetre is. 

Veszteséges, nyereséges
Az élvonalbeli klubok 2014-es éve arról tanúskodik, hogy az összes bevétel: 16,5 milliárd Ft (ebből üzleti bevétel 9,8 milliárd Ft, a többi közpénz, vagy a tulajdonosok hozzájárulása), ugyanakkor az összes kiadás: 20,4 milliárd Ft.
A klubok tehát tavaly is közel négymilliárd forinttal többet költöttek, mint amennyi a bevételeikből futotta volna, mindezt úgy, hogy a gazdagsági eredményeiket 1,679 milliárd forint TAO-, 0,3 milliárd MLSZ-támogatás és 1,721 milliárd egyedi, nem piaci bevétel javította fel.
Muszbek megállapította, hogy az OTP Bank Liga klubjai az utóbbi három évben jelentősen veszteségesek voltak, a 2014-es évet 3,9 milliárd forintos hiánnyal zárták. A mérlegek szerint a tavalyi esztendő végére összesen 9,7 milliárd forint tartozást halmoztak fel, de mivel többnyire saját tulajdonosaik felé, ezért a közvetlen csődveszély csökkent. 
2014-ben öt klub - a Honvéd, a Nyíregyháza, a Kecskemét, a DVTK és a Ferencváros - volt nyereséges, és ugyancsak öt - Videoton, Debrecen, Győr, MTK és Újpest - vesztesége haladta meg a 300 millió forintot. A sor végén az Újpest áll 1 milliárd 80 milliós hiánnyal.
A nagyító kiderítette, hogy az éves kiadások 60%-át (14,4 milliárd Ft) a munkabér teszi ki, míg az összes jegybevétel 50%-át az FTC, a DVSC és a Puskás Akadémia páholy jegyértékesítése adja.

De mi újság a Szombathelyi Swietelsky-Haladásnál?
A frisss.hu kérdéseire Tóth Miklós, a klub ügyvezetője elmondta, hogy a Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft. éves összbevétele 562 millió 232 ezer forint volt. 
A kiadás pedig 574 millió 290 ezer forintot mutat, így a mérleg szerinti eredmény 12 millió 58 ezer forintos minimális veszteséget jelez. 

Az ügyvezetőtől azt is megtudtuk, hogy munkabérekre a bevételek mintegy 70%-át költötte a klub. 
Az utolsó, 2014. december 31-i pénzügyi beszámoló szerint az éves nettó árbevétel jelentős hányada az NB I-es tévéközvetítési jog bevételeiből, szponzor- és reklámpénzekből, valamint Ugrai Roland és Predrag Bosnjak játékjogának értékesítéséből származott – más kérdés, hogy a nyári átigazolási időszakban mindkét labdarúgó visszaérkezett Szombathelyre.  

A Kft. a központi költségvetés számlájára 158 millió 632 ezer forintot fizetett be (szja, ekho, eho, nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítási munkaerő piaci járulék, áfa, ipa, tao, szakképzés, rehabilitációs, szocho hozzájárulás formájában) 2014-ben.
A frisss.hu-nak az ügyvezető azt is elmondta, hogy a szombathelyi gazdasági társaság eredmény kimutatásában az üzemi, üzleti tevékenység eredménye összességében negatív értéket mutat.  
    
Légiósok és a fiatalok
A nagyító megmutatta, hogy a 2014/15-ös szezonban soha nem látott mértékű, 34 százalékos volt az NB I-ben a légiósok aránya, ezzel párhuzamosan a liga játékosainak értéke összességében 22 százalékkal csökkent. Szintén problémának nevezte, hogy a 20 éven aluli fiatalok a mérkőzések összjátékidejének mindössze két százalékát töltötték a pályán.

Átlagnézőszám, televíziós közvetítés és a szurkolói kártya
Muszbek Mihály beszélt arról is, hogy az elmúlt szezon átlagnézőszáma 2510 volt, ez 1976-ban például még 10 ezer körül járt, vagyis közel négy évtized alatt a nézők 75 százalékát veszítette el a magyar labdarúgás. 
Hozzátette: a szurkolói kártya bevezetése nagyjából a nézők hét százalékát vitte el a stadionokból. Beszélt arról is, hogy a televízió előtt 52-szer annyian voltak kíváncsiak a mérkőzésekre (a tévében 31,5 millióan követték az NB I-et, ám ez nagyon gyengén kihasznált reklámszempontból), mint akik a helyszínen váltottak belépőt, ám ez a szám is folyamatos csökkenést mutat. Különösen azt tartja aggasztó a sportközgazdász, hogy elsősorban az aktív, 49 évnél fiatalabb korosztályt nem érdekli a tv-ben az NB I.     

Pozitívumok 
A sportközgazdász előrelépést lát az utánpótláskorú igazolt játékosok számában, a szövetség és a klubok szervezettségében, valamint a válogatott nemzetközi eredményességében. Muszbek üdvözölte a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által a közelmúltban meghozott intézkedéseket, így a szigorúbb licenceljárásokat, a légiósok korlátozását, a fiatalok játéklehetőségének ösztönzését és az akadémiai rendszerek teljes szakértői vizsgálatát

Stagnálás
A sportgazdasági teljesítményben, a jövedelmezőségben, továbbá a fogyasztói piac - néző, hirdető - számában és kiszolgálásában stagnálás érhető tetten. 

Visszaesés
A sportközgazdász szerint a klubcsapatok nemzetközi sporteredményessége, a sportági imázs és népszerűség területén visszaesés tapasztalható. 

Ezek után nagyon kíváncsiak leszünk,mit hoz a 2015-ös esztendő...