Itt a nyár, a hőségben az ember nyűgös és epekedve vágyakozik a szabadba, strandra. A rossz levegőjű irodákban dolgozó kellemetlen közérzetű munkatársak többször ingerlékenyek és romlik a teljesítményük. Kinyithatjuk ugyan az ablakot, de kintről is csak a forróság áramlik befelé. A légkondicionáló jó megoldásnak tűnik. Egy gombnyomás a távirányítón és pár perc múlva kellemes az időjárás.
„A légkondicionálásnak fontos szerepe van abban, hogy megteremtsük a kényelmes környezetet, melyben a legjobban érezzük magunkat: a megfelelő hőmérsékletet és kellemes páratartalmat” – írja egy ilyen szerkezetek eladásával foglalkozó cég honlapja. És valóban, a testre szabható hőmérséklet még a legnagyobb nyárban is tavaszi frissességet adhat. Aki jobban érzi magát, az kreatívabb és hatékonyabb lesz.
Szűrve, nem keverve!
A légkondicionálás egyébként több annál, minthogy hideg levegőt fújunk egy helységbe. Egy jó készülék szabályozza páratartalmat és nem utolsó sorban szűri a levegőt. Feltéve, ha jól működik és kitisztították. A légkondicionálók egy részéről jó tudni, hogy nem friss levegőt juttatnak a helyiségbe, hanem az ott lévőt forgatják, szűrik és hűtik. A szűrők felfogják a különböző baktériumokat és szennyeződéseket, hogy azok ne juthassanak vissza a légtérbe. Karbantartás nélkül nem képes tökéletes tiszta levegőt biztosítani egy légkondicionáló sem. Az úgynevezett kondenzvíz táptalaja a különféle baktériumoknak. Ilyen tócsácskák hibás működés során keletezhetnek a gépben.
Képzeljen el egy szituációt: nyári hőségben sétál a Fő téren. Benéz egy ruhaüzletbe, vagy intézkedik egy ügyfélszolgálaton, ahol fagyos hangulatra számíthat, mert az ott dolgozók ultrahűtéssel tartósítják magukat. Nem egyedi eset. A klimatizált helységek többsége túl hideg, egy rossz emberi reakció miatt: csináljunk hideget, amennyire csak lehet! Nem érdemes, mert csak megfázik a használó és a gyanútlan vásárló is. Éppen elegendő, ha a helyiség levegője 4-6°C-kal hűvösebb, mint az ajtókon kívül.
A klímák 6-8°C-os levegőt ontanak magukból. Ezt tudván nem érdemes olyan helyre szerelni, ahol hosszabb ideig tartózkodnak emberek. A párátlanítás szárítja a levegőt, aminek fejfájás, szédülés, kimerültség lehet a következménye, súlyosabb esetben légúti panaszokat, légszomjat, valamint az orr és a szem nyálkahártyájának kiszáradását is okozhatja.
Fagyasztás helyett sötétítés
Egy nyári hónap középhőmérsékletének tíz fokos emelkedése körülbelül húsz százalékos többletet jelent az energiafogyasztásban – dolgoznak a statisztikusok is. Ha a többi körülményt nagyjából azonosnak tekintjük, akkor ezt a növekedést annak a számlájára írhatjuk, hogy az emberek a melegebb hónapban kétségbeesve próbálják hűteni magukat… klímaberendezésekkel.
Az, hogy a Földet óvjuk, talán beláthatatlan érv, a saját villanyszámla azonban sokkal kézzelfoghatóbb indok lehet arra, hogy okosan gazdálkodjunk. Csak a déli forróságban kapcsoljuk be a légkondicionálót. Mielőtt a készülék távirányítójáért nyúlnánk, próbáljunk meg kereszthuzatot csinálni, ez jelentősen javíthatja a hőérzetünket.
A természetközeli élet iránt elkötelezettek szerint meg kellene elégednünk a tudatos szellőztetéssel és az erős napsütésben besötétített nyílászárókkal. Azt mondják, hajnalban érdemes szélesre tárni az ablakokat, mert akkor a leghidegebb a levegő és az esti állapotokhoz képest tisztább is. A városokban addigra ugyanis leülepszik a por.
Ha mégis a légkondi mellett döntött, ráadásul egész nap mellette dolgozik, tartson szünetet a szabad levegőn. Ez azért fontos, hogy időnként átmelegedjen, és hogy tényleg friss levegőt szívjon. Ne feledkezzen meg a folyadék utánpótlásról, nyáron mindig könnyen kiszáradhat a szervezet.
Végül álljon itt egy szakértő útmutató. Egy internetes fórumon az alábbi tanácsokkal láttak el egy érdeklődő laikust: „…a következő beállítást javaslom az ügyfeleimnek (még senki nem panaszkodott): A szárnyak (vízszintes terelőlapok) a felső holtponton megállítva. Ventillátor alacsony fordulaton. Hőmérséklet 25 fokra állítva. Autóban ugyanúgy 25 fok, a légáramot az oldalsó ablakokra irányítani. Lábra semmiképpen.”
