Pár négyzetméter bőr, ami vigyáz ránk, ha hagyjuk

JZS • 2012. május 07., hétfő •
Újra itt a jó idő, lekerül a kiskabát, felcsúszik a szoknya. Nagy öröm ez a szemüket legeltető uraknak. De a szépségért, és a csodás napbarnított bőrért olykor komoly árat fizetünk. Május 7., a hivatalos Melanóma Nap, ez alkalomból Dr. Bali Gábor bőrgyógyász szakorvossal beszélgettünk.
Pár négyzetméter bőr, ami vigyáz ránk, ha hagyjuk

Hol a határ?!

Manapság általánosan elfogadott, de olykor már-már elvárt is a napbarnított bőr. A hölgyeknél már szinte teljesen természetes, de az urak is egyre nagyobb számban váltanak bérletet a szolárium stúdiókba. A kérdés megkerülhetetlen: hol a határ?! Hol az a pont, amikor kimondhatjuk eddig, és ne tovább az egészség megőrzése érdekében.

- Ilyen konkrét pontot nem lehet általánosságban megnevezni, mert mindenkinek egyéni az érzékenysége, hogy mennyi napfényt tolerál a bőre, és hol az a pont, amikor már leég – mondja Dr. Bali Gábor. Azok, akik könnyebben barnulnak, azok a szoláriumozást is jobban bírják, míg a világosabb bőrűeknél, akár egy-egy alkalom is problémát okozhat – teszi hozzá.

Szoláriummal eddzük a bőrt?!

- Sok betegem mondja, főleg tavasszal, hogy nyár előtt elkezd szoláriumba járni, hogy majd ha jön a jó idő, már könnyebben barnuljon. Alapvetően - a többi bőrgyógyászhoz hasonlóan - én sem értek egyet ezzel a koncepcióval. Úgy gondolom, hogy kellő körültekintéssel, a megfelelő fényvédő krém használatával akár egy tengerparti nyaralás során is hozzá lehet szoktatni a bőrt az erősebb napfényhez – hangsúlyozza a bőrgyógyász. Nem kellene a szoláriumozásnak ilyen funkciót tulajdonítani. Tévhit, hogy ezzel jó teszünk bőrünknek.

X-faktor...

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy vajon mit jelenthet az a bizonyos folyton változó szám a faktor előtt a naptejek dobozán. - A fényvédő faktorszám tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy hányszor több időt tölthetünk a napon, anélkül, hogy megégne a bőrünk – magyarázza Dr. Bali Gábor. Ez természetesen szintén egyénfüggő, mint a szolárium: van, aki alacsonyabb faktorszámmal is viszonylag sok időt eltölthet napfürdőzéssel, míg mások akár a nagyobb védelmet nyújtó készítménnyel is leégnek.

Forrás: www.kiskegyed.hu

Melyiket válasszam?

A manapság kapható termékek már rendkívül megbízhatóak, nem csak UVB, hanem UVA szűrőt tartalmaznak. Ezt bizonyos uniós standardok is előírják – emeli ki a bőrgyógyász. Érdekesség, hogy a naptejek tesztjében kifejezett jól szerepelt az egyik áruházlánc saját terméke, így elmondható, hogy a magasabb ár nem feltétlenül garantál jobb minőséget.

Égés és öregedés

Alapvetően az UVB felelős a napégésért, míg az UVA pedig a bőr öregedéséért. Hasznos információ, hogy a szoláriumok, magasabb arányban tartalmaznak UVA sugárzást. Épp ezért annyira nem égünk meg szolizás közben, de a károsító hatása hosszútávon ugyanúgy megvan. Egy biztos, hosszú távon sokkal jobban öregíti a bőrt.

Barna vagy hófehér

- A 70-es, 80-as években volt divat a barnaság - állítja Dr. Bali Gábor. Ezt követően újra trendi lett a világosabb bőr, talán a bőrráktól való félelem is közrejátszott ebben. Manapság kicsit szélsőségessé vált a helyzet: néhányan ragaszkodnak a csokibarnasághoz, és akad, aki már túlságosan is fél a napfénytől.

A bőr nem felejt

Fiatalon még nagyon szeretnénk lebarnulni, és nem gondolunk a napsugarak káros hatásaira. A  daganatok képződése egy hosszú folyamat eredménye: azt szoktuk mondani, hogy a bőr nem felejt, egy krónikus sugárkárosodásról van szó – kezdi a szakmai magyarázatot Dr. Bali Gábor. Valamennyi napon eltöltött órának megmarad a lenyomata a DNS-ben, a sejtek örökítő anyagában, ami nem azonnal okoz egy látható elváltozást, hanem évek, évtizedek során. A betegvizsgálatok során szembetűnő, hogy ki az, akinek megkímélt a bőre, és ki az, aki sok időt töltött a napon – teszi hozzá a bőrgyógyász.

Forrás: www.ize.hu

Kockázati tényezők

Egyszeri leégés még nem feltétlenül vezet daganatos megbetegedéshez, de minden egyes ilyen alkalom hozzáadódik ehhez, és növeli a kockázatot. Különösen igaz ez a gyermekkori leégésekre, ha körültekintően óvjuk gyermekünk bőrét már csecsemőkorától kezdve, azzal különösen sokat teszünk a melanóma megelőzése érdekében. Az anyajegyek szintén rizikófaktort jelentenek, így azok folyamatos vizsgálata szintén elkerülhetetlen. Bár jelenlétük a bőrön teljesen természetes, szaporodásuk, és kóros elváltozásuk viszont szoros összefüggésben áll a napozással.

„Csak” a szokásos...

Mindenki pontosan tudja már, hogy mivel lehet megelőzni a leégést, és ezzel együtt a melanómát is. Mégis sokszor vállat rántva fittyet hányunk a dologra, ami nagy felelőtlenség. De mégsem íródhat cikk a témában anélkül, hogy ezeket elismételnénk:

- 11 és 15 óra közötti időszakban kerüljük a napozást!

- Fontos a bőrünknek megfelelő faktorszámú naptej használata!

- Minden fürdőzés után kenjük be magunkat ismét, mert a naptejek többsége nem vízálló!

- Hordjunk kalapot, lenge ruhát, mellyel fizikailag is óvjuk bőrünket – manapság már kiváló sportruházatot is beszerezhetünk, mely szűri a káros sugarakat!

- Járjunk utána, hogy örököltük-e a hajlamot: volt-e felmenőink között bőrdaganatos megbetegedés!

 

Forrás: www.ismeret.virtus.hu

ABCDE-szabály

A hétköznapokban jól bevált módszer az önvizsgálatra az ABCDE-szabály - javasolja a bőrgyógyász:

Az „A” jelenti az asszimetriát, tehát, ha az elváltozás aszimmetrikus formát ölt, és nem tudunk rá egy szimmetria-tengelyt illeszteni.

A „B” az angol border szóból jelöli a határt, ha szabálytalan az átmenet az ép bőr és az elváltozás között, akkor szintén gyanakodhatunk.

A „C” a color, azaz szín szóból ered, és arra utal, hogy ha az elváltozás nem homogén színű, azaz abban eltérő árnyalatok is fellelhetőek, az szintén intő jel lehet.

A „D” az átmérőt jelöli, 5 milliméter felett, már fokozottan oda kell figyelnünk, különösen, ha az elváltozás növekedési hajlamot mutat.

Végezetül az „E” pedig az elevációra, azaz kiemelkedésre utal.

Ezenkívül intő jel lehet a viszketés, és a vérzés is. Nyilván egy-egy anyajegyre valamelyiket mindenképp „rá lehet húzni”, baj csak akkor van, ha valamennyi kritérium egyszerre teljesül.

Nem fog fájni!

Dr. Bali Gábor tapasztalatai szerint a vizsgálatra leginkább a 20-30 év közötti hölgyek járnak el, míg a férfiak addig halogatják a dolgot, amíg csak lehet. Sokan attól rettegnek, hogy egy-egy ellenőrzés elképesztő fájdalommal jár. Van egy jó hírünk: a bőrgyógyászati vizsgálat teljesen fájdalommentes!

A Melanóma Napja alkalmából hangsúlyozzuk: a korai felismerés a gyógyulás záloga! A modern kori orvoslásnak köszönhetően az idejében felismert melanóma gyógyítható, így elkerülhető halálok!

közösség

további frisss

lap tetejére