8 órás munkaidőt!

A XIX. Század elején a világ legtöbb pontján a munkások napi 11-14 órákat dolgoztak, s csupán az 1830-as években, Angliában fogalmazódott meg a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. Ezt egy akkor gyártulajdonos, Robert Owen is támogatta, igazolva a dolgot azzal, hogy csupán 10 órás munkaidővel is képes nyereségesen működni egy gyár. Ennek ellenére Angliában csak évekkel később hozták meg a törvényt, mely a napi 10órás munkáról rendelkezett. Ezt elősegítette, az egyre komolyabb gépek használata, melyek mellett a napi 14 órás koncentrálás kevésbé volt lehetséges. 
Idővel aztán, más államokban is meghonosodott a munkaidő csökkentéséről szóló rendelkezés. Az Egyesült Államokban 1860-as évek végén már egyöntetűen 8 órásra csökkentették az állami alkalmazottak munkaidejét.

A legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep...

Hazánkban a hagyományos munkásünnep a 20. században nemzeti ünnepé alakult. A munkások jogai és lehetőségei egyenes arányban nőttek, a nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésivel. Idővel pedig, a II. Világháborút követően, a legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát. Közben pedig az eredeti munkások ünnepe elnevezést a munka ünnepévé nevezték át. Mára már hivatalosan is állami szabadnapról beszélhetünk, ahol a munkások által kivívott gazdasági és szociális vívmányokat illik ünnepelni. A múlt század kilencvenes éveitől - a szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik, s a külsőségek elhagyásával sokhelyütt majálisokat rendeznek ezen a napon.

Katolikus ünnep is egyben, a munkások védőszentjének, Munkás Szent Józsefnek a tiszteletére.

Mi a helyzet a májusfával?

Már az ókorban is ünnepelték május elsejét, mint a tavasz első napját az élet megújulásának ünnepét. Sok helyütt ma is él a falvakban a májusfa állításának szokása, melynek eredete egyes források szerint bibliai korra tehető. A feldíszített fa az udvarlási szándék kinyilvánítása volt, melyet éjjel a szeretett lány kapujához állították a fiatal fiúk. A májusfa állítás szokása nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában még ma is jelen lévő népszokás.

Ilyenkor a fiatal fiúk csoportba szerveződtek és az éjszaka leple alatt a kerítéshez rögzítették a karcsú fát a kiszemelt lány háza előtt. Ezt követően egész éjjel őrizni kellett azt. Ez egy lánynak nagyon nagy megtiszteltetést jelentett, s cserébe illett a fiúkat megvendégelni. A két világháború között divat volt még a szerenádozás, melyet a lányoknak egy gyertya meggyújtásával illet fogadni. Egyes területeken divat még a májusfára mászás, melynek célja, hogy a legény bátorságát bizonyítva megszerezze a fa tetejére erősített italt. A fa ledöntését pedig táncos mulatság követte.

Ez a hagyomány a középkorban került Magyarországra, a mostani Németország területéről származik. A bajor falvak minden április 30-án májusfát állítottak a falvak főterére. Előtte a kérgét lehántották, a lombját pedig színes szalagokkal díszítették és koszorút aggattak rá. Manapság egész Európában előfordulhat a májusfa a városban vagy falvakban, mely a közösség erejét és összetartását szimbolizálja, valamint a tavasz beköszöntét is jelzi.

Mind a májusfa állításhoz kapcsolódó népszokások, mind pedig a munkásfelvonulásokhoz kapcsolódó majálisok jelenleg is működő vígasságok, melyeket körhinták, sör, virsli és zenás mulatság kísér.