Manapság már rengeteg kenyér fajta közül választhatunk

Ma van a kenyér világnapja

Október 16. a Kenyér Világnapja és egyben Élelmezés Világnap is. A  cél felhívni a figyelmet a Föld legjelentősebb élelmezési cikkének a jelentőségére. Ezen a napon sokan  karitatív jelleggel ünnepelnek, kenyeret sütnek és elajándékozzák. A kenyér az idők folyamán a legfontosabb élelmiszer lett és értelmezésében az életfenntartás összes szükségletét jellemezte. Gondoljunk csak a kenyérrel és sóval történő vendégfogadás szokására, a kenyere javát megevő idős emberre, vagy a kenyérgondokkal küszködő szegényekre.

A kenyér eredete

Eleinte az égiek segítségének tudták be, hogy kásaféle anyaguk kenyérré változott és annak keletkezési helyét a kezdetleges tűzhelyet is vallásos áhitattal övezték. A kenyérrel kapcsolatos vallásos érzület mindmáig fennmaradt, más okból azonban, mint az ősember idejében. A keresztény ember számára a kenyér a megváltó teste, lévén, hogy így nyert kinyilatkoztatást.Földrészünkön a rómaiak már ismerték a fehér és a barna kenyeret, a városokban forgalmas pékségek működtek.Hazánkban az előttünk itt élt népek is és a bevándorolt magyarok is jól ismerték a gabonatermesztést, s az abból készített kenyeret. A magyarság – a hiedelmekkel ellentétben – fejlett mezőgazdasági kultúrával bírt, állattenyésztésben és szőlészetben is a legfejlettebb népek közé tartozott. A Kárpátmedence éghajlata és termékeny földje olyan gabonát képes teremni, amiből a kenyér messze földön fogalommá vált.

Magyarországon a legtöbb fehérkenyérből fogy

A fehér kenyér 100% búzalisztből (fehér kenyérliszt; BL 80) kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék. Kizárólag vízzel, élesztővel, sóval és engedélyezett adalékanyag felhasználásával készülhet.Tömege általában 250 g-mal osztható, de legalább 500 g. A fehér kenyér felülete fényes, cserepesedő, aranysárga, esetleg barnába hajló színű. Bélzete világos, lazított, sima tapintású, rugalmas és frissen nem morzsalékos.A félbarna kenyér 85% félfehér kenyérlisztből (BL 112) és 15% világos rozslisztből (RL 90) kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítő kovászkészítmény felhasználásával, tésztakészítéssel, alakítással, kelesztéssel, sütéssel előállított termék.Ma már Európában mindenütt igényes, jó kenyeret lehet kapni, fehéret, barnát, magokkal ízesítettet és burgonyával, kukoricával kevert lisztből sütötteket. Lehet bajor, francia, olasz lisztből készültet, keltet és keletlent kapni, amit csak kitaláltak. A hozzáadott adalékra tekintettel lehet lenmagos, malátás, szójás, különféle diétás, és még igen sokféle. Vas megyében az egyik legnépszerűbb a Toronyi kenyér.

Népszerűek a bagettek is

Évi 45 kg kenyeret eszünk

Egyre kevesebb kenyeret eszik a magyar. Míg közvetlenül az ezredforduló után egy átlagos honpolgár évente akár 65 kilónyit is befalt, addig az utóbbi években 45 kilóra csökkent az éves kenyérfogyasztásunk. Előtérbe kerültek a bio alapanyagok, a teljes kiőrlésű összetevők. Az ezekből készült kenyérfélék az egészséges táplálkozás építőkövei lettek. Ismét alkalmazzák a klasszikus módszereket is: például mind több kenyér készül a mesterséges fújtatók helyett élesztővel, tartósítószer nélkül, emellett egyre gyakrabban találkozhatunk a polcokon a hagyományos, szabadon vetett kenyerekkel. És ha ez még nem elég, akkor jönnek az ínycsiklandó fűszerek. A hagyományos búzakenyereket a mediterrán tájakat idéző oregánóval és bazsalikommal frissítik fel. Az igazi rozskenyeret pedig édes köménnyel, korianderrel és ánizzsal teszik zamatossá. Az ínyencek vásárláskor még azt is megnézik, hogy mennyi rozsliszt van benne. Jól tudják, hogy már azt is rozskenyérnek nevezik, amelyiknek 40 % a rozsliszttartalma, mégis inkább azokat keresik, amelyekbe ennek a dupláját is beleteszik.

Házi kenyér, kelesztés nélkül

Süssünk otthon kenyeret

A házi kenyér: olcsó, finom, egészséges és könnyebb mint gondolnánk. Az elmúlt évben fokozatosan előtérbe került, hogy otthon, házi kenyeret állítsunk elő. Létezik egy bűvös recept, amely rengeteg változatban kering a világhálón. Azért bűvös, mert varázslatosan finom kenyeret lehet vele készíteni, és pofonegyszerű, akár egy 5 éves gyerek is el tudjakészíteni. Dagasztani nem kell, a munka kb. 3 perc. A kelesztési idő változó a különéle recepteknél, 1,5 órától 12 óráig tarthat a különféle változatokban.

Dahasztás nélküli bűvös kenyér recept

Hozzávalók:
75 dkg liszt (legalább 30% BL-55-ös liszt legyen benne)
1 evőkanál porélesztő
1 evőkanál édesítő (cukor, fruktóz vagy méz)
2,5 teáskanál só
6 dl folyadék (pl. 5 dl víz, 1 dl tej)

Elkészítés: A száraz összetevőket egy nagy keverőtálban összekutyulom, majd hozzáadom a nedves összetevőket, és 1 perc alatt gyors keverőmozdulatokkal masszát csinálok belőle. Ezt konyharuhával letakarva 1,5 órára állni hagyom állandó hőmérsékletű, langyos helyen (pl. sütő belseje). A 90 perc alatt kétszeresére nő, laza szerkezetű, szakadós, buborékos tésztává növi ki magát. Fakanállal a tészta szélén körbe-körbe járva behajtogatom a masszát, nem sokat tapicskolom, hogy ne tömörödjön össze. Letakarva újra félreteszem, de csak arra a 15 percre, amíg bemelegítem a sütőt.

A sütőbe - begyújtás előtt - beteszek alulra egy fél tepsi vizet, a rácsra pedig a sütőedényt, ami bármi lehet, ami bírja a hosszan tartó, nagy hőt és van fedele (legjobb az öntöttvas sütőlábos, de pl. egy jénai is megteszi).  nagygon tiszta kell, hogy legyen!!  Mikor bemelegedett a sütő (250 fok, gázsütő 8-as fokozat), kiveszem a forró sütőedényt (fontos, hogy nagyon forró legyen), és a keverőtálból beleöntöm a tésztát. 20-30 percig fedővel sütöm teljes hőfokon, majd 20 percig fedő nélkül teljes hőfokon, elkészülés előtt pár perccel takarékra veszem. A végeredmény egy aranybarna, repedezett tetejű, illatos, tűpróbát kiálló bucikenyér lesz.

Megjegyzés: Ha a sütőedény kellően forró és tiszta a tészta nem ragad oda.