Réges-régen, az Óperenciás tengeren is túl, Elzászban, a mai Németország területén indult a Karácsonyfa története. A feldíszített fenyő elválaszthatatlan az ünneptől. Ragyogásuk és illatuk betölti a szobát és mindenkinek reflex szerűen meghozza karácsonyi hangulatát. Napjaink környezettudatos szemlélete a műfenyő felé tereli az emberek gondolatait. Azon persze összeveszhetünk, hogy tényleg környezetkímélőbb-e a műanyag fa előállítása és főként későbbi lebontása, mint az igazi kivágása.

Ó-műfenyő, ó-műfenyő...

Kezdjük is rögtön ezzel. A régi műfenyők igazán ciki példányai ma már kikoptak. Ezeket jellemzően lerobbant irodákban láthattuk – ahol a főnök spórolni akart, szabályos elágazásaik ráadásul még röhejesebbé tették az egészet. Ma azonban már az igazihoz megszólalásig hasonlító műfát állítanak sokan Szombathelyen is. Azt mondják azért, mert környezet tudatosak és sajnálják az igazit. Ők bizonyára még hisznek a mesében – miszerint valaki kimegy az erdőbe és találomra kivág egy fát – és nem tudják, hogy a Vas és főleg Zala megyében kifejezetten-e célra hatalmas területeken tenyésztenek csodaszép fenyőfákat. Innen látják el hazánk nagy részét az ünnep legfontosabb díszletével.

A műanyagnak nem csupán az előállítása, de a megsemmisítése is komolyan károsítja a környezetet. A megunt darabok egy pillanat alatt szemétté változnak. Végül a tejes zacskó vagy kólás palack mintájára évszázadokig díszítik még környezetünket; elégetve esetleg néhány perc alatt büdös, fekete füsttel oldják meg a környezetvédő aktivisták anyagi gondjait.

Persze félre ne értsük egymást, nincs semmi baj a műfenyővel – de jó ha tudjuk, hogy környezetvédelemre hivatkozni a pénztárca helyett önámítás. Ha mégis sikerült kedvet csinálni a műfenyőhöz, akkor jó hírünk van: a legsilányabb példányokat már egy ezresért be lehet szerezni a neten. A különféle akciós és aukciós oldalakat böngészve azonban meglepve tapasztaljuk, hogy nem ritka a több tízezer vagy akár százezer forintos ár sem. Van távirányítós, beépített díszekkel, fénylő sztaniol-hatású és matt fröccsöntött… mindenki válogathat kedvére.

A cserepes az igazi?

Ha nem fenyőillatú spray-vel hozná be a karácsony szellemét szobájába, ne aggódjon. Az ezüst és luc fajták is alkalmasak arra, hogy a jellegzetes gyantás atmoszférával kenyerezzék le az otthonainkban ünneplőket. A kivágott fák helyett választhat cserepes fenyőt is. Ezt földlabdával, virágcserépben árulják és legalább néhány hónapig biztosítja azt az érzést, hogy nem pusztítottunk el egy fát sem. Aztán jön a fekete leves. A hozzáértő, gondoskodó kezekhez kerülő vagy nagyon jó génállománnyal megáldott szerencsés gyökeres fenyőből ugyanis nagyon kevés akad, az esetek többségében ezek a nyarat már nem érik meg.

A jó fűrész ritmusra jár

A karácsonyfa azért legtöbbünknél a talpba faragott, vágott fenyőt jelenti. Kisgyerekes családoknak ajánlják a nordmann fajtát, mert nem szúr és kiemelkedő tartóssága miatt, akár hónapokig megtartja tűleveleit. Cserébe sajnos szagtalan – hiszen semmi sem tökéletes. Az árát rendesen megkérik. Méterje 2-3 ezer forintot kóstál a szombathelyi fenyőárusoknál.

Az ezüst fenyő azért népszerű, zöldjét nem dobja le az első három napban, közepes tartóssága mellé kellemes illat is társul és az ára jóval kedvezőbb, ezerötszáz-kétezer ötszáz forintért már kapható méterenként. Végül a luc, amely a legolcsóbb versenyző. Meleg lakásban már Szilveszterkor is vígan hullik, csendes estéken ezért jó meditáció lehet a földre érkező tűlevelek hangjának hallgatása.

Jó illatú és vidám dolog a fenyőfa – de egy ilyenért cserébe legalább pár percig meg kell küzdenünk a motorfűrészek távolba vesző zúgásával, amint éppen derékba harapják a sarjadó növényt. A lelkiismeret-furdalás azonban hamar elmúlik és élvezhetjük az ünnepet. Aki inkább megkímélné a fát, műfenyőt is választhat.

A lényeg az ünnep

Záró gondolatként pedig térjünk el a tárgytól: jöjjön az örök bölcsesség, amelynek igazságáról minden évben meggyőződöm. Karácsonykor az egész éves hajtásból kicsit úgy áll le az ember, hogy újra észreveszi szeretteit, rokonait, hozzá közel álló barátait. Az úgynevezett „két ünnep közötti” időszak – karácsony és szilveszter között – azzal telik, hogy örülünk egymásnak, végre időt szánunk a másikra, rég nem látott rokonainkkal találkozunk. Ha kell, megbocsátunk, mert bár érzékenyebbek vagyunk, nem zárhatjuk le az évet úgy, hogy el ne varrnánk a szálakat. Az evés-ivás, karácsonyfa állítás és ajándékozás pedig csak eszközök arra, hogy végre újra megéljük azt, ami a legfontosabb: a szeretetet. Boldog karácsonyt mindenkinek!