Borsodi Zoltán a Friss reggel műsorvezetője már büszkén mesélt leszokási tippjeiről: „Egy betegség és a párommal való összeköltözés segített abban, hogy már több mint másfél éve nem gyújtottam rá. Volt egy korábbi kísérletem, amely 9 hónapig tartott, de utólag visszagondolva az inkább csak nagy görcsölés volt. Alig vártam, hogy újra cigizzek. Ez a második a márciusi csalóka időjárással indult. Elképesztő torokfájásés magas láz végül egy hét betegszabi lett a napos, de hűvös idő vége. Az otthoni lábadozás negyedik napján – már gyógyulófélben – motoszkálni kezdett bennem, hogy „valami hiányzik”; majd a lakásban tipródva rájöttem „négy napja nem dohányoztam!” Rögtön nyúltam a cigiért és már kint is voltam az erkélyen, a megszokott helyemen. Az első slukk alatt egy csomó dolog futott át a fejemen. Négy nap – gondoltam – a nehezén már szinte túl vagyok. A kedvesem nem dohányzik, de – bár soha sem tette szóvá – biztosan zavarja. Tényleg milyen büdös ez a hamutartó, a füst – hirtelen olyan szagot éreztem, amit azelőtt soha. Azt a rossz bagószagot érzi a nemdohányzók többsége a cigiseken még akkor is, ha egyébként „kint” gyújtottak rá. Pár hónap és vége az albérletes életnek, mégsem kárhoztathatom a csajomat arra, hogy ezt elviselje – fogalmaztam meg a célkitűzést. Jobb lenne, ha már most leszoknék – azzal kifújtam a füstöt, és elnyomtam a cigit. Azóta egyáltalán nem gyújtottam rá. Néha adódnak ugyan helyzetek, amikor úgy érzem, jól esne egy szál. A kísértés azonban még egyszer sem volt legyőzhetetlen. Valójában különösebb szenvedés nélkül éltem túl a leszokást, ami szinte magától jött. Szóval szerencsésnek mondhatom magam.”

Jagodits Zsuzsa a Frisss Reggel műsorvezetője szintén a szerelemre hivatkozik a leszokással kapcsolatban. „Én az a dohányos voltam, akit az sem zavar, ha dohányzik, és az sem, ha nem. Volt, hogy napokig rá sem gyújtottam, majd egy este alatt elment két doboz. Idén júliusban nagyon megbetegedtem, és akkor két hétig nyomtam az ágyat. Értelem szerűen, akkor nem kívántam a cigit sem. Közben találkoztam a Kedvesemmel, akivel azóta is együtt vagyunk. Ő nem dohányzik, és így én is így maradtam. Nem mondom, hogy leszoktam, csak azt, hogy nem gyújtok rá, mert nem akarok. Így kevésbé nyomasztó. „

Van olyan szerkesztőségünkben, aki bizony büszkén vállalja: Letette a cigarettát. De akad olyan is aki szégyenli, hogy egyáltalán valaha rágyújtott.

Egy nevét és arcát nem vállaló kollégánk így fogalmaz a cigaretta letételéről: „Azért szoktam le a cigarettáról, mert a páromat zavarta a cigarettafüst és én is észrevettem magamon, hogy komoly légszomjam van. Egy nap eldöntöttem hogy leszokom és miután elszívtam az utolsó doboz cigarettámat, többet nem gyújtottam rá. Erős akarattal lehet leszokni a dohányzásról. Az első két hét szörnyű volt, de ha komolyan gondolja az ember, hogy le akar szokni akkor nem gyújt rá. Azzal hogy csökkenti az elszívott cigaretta számát az ember vagy tapaszt, rágót használ, azzal nem fog leszokni. Ha viszont tényleg eldönti valaki hogy leszokik és leteszi a cigarettát, akkor tényleg megtudja állni hogy rágyújtson. Szóval a leszokás titka az akarat. Mindennek ez a kulcsa.”

Horváth Áron a "Lazulj velünk" műsorvezetője, amikor feltettük neki a kérdést, önmagához hűen csak annyit válaszolt: Hogy, hogyan tettem le a cigit? Bal kézzel.