A tóga az ókori Róma polgárjoggal rendelkező férfiúinak hivatalos vagy ünnepi öltözete. Eredetét Numa Pompilius idejére vezetik vissza. Munkához nem viselték, azonban hivatalos megjelenéskor elvárt volt. Ez a viselet a társadalmi státusz jelzésének is egyértelmű eszköze volt: szabad római polgár a rabszolgával szemben tógát viselt. Jelentősége a császárkor idején fokozatosan csökkent, azonban a bíróság előtti megjelenés kötelező ruhadarabja maradt ekkor is.

A ruhadarab maga egy hozzávetőlegesen 6 méter átmérőjű, félkör alakú, jó minőségű, fehér vászonból készült.. Általában tunika fölött viselték s tökéletes elrendezéséről ebben jártas rabszolga gondoskodott.

Az alábbi videón egy fiatalember mutatja be azt, hogy hogy a legegyszerűbb elkészíteni karneváli viseletünket. Ez az alap fogás, hölgyeknek és uraknak.

A fiúknak íme egy kicsit vagányabb viselet, a mellbimbó villantós tóga.

És egy kicsit bonyolultabb de egyedi, hölgyeknek szánt viselet, némi arannyal.

Aki egyébként komolyan veszi a korhű öltözet elkészítését, annak érdemes figyelnie a színekre és mintákra. A bíborszegélyű tóga, a szabadnak született római fiúk viselete mindaddig, amíg magukra nem öltötték a nagykorúságot jelző fehér tógát. A senatori rend tagjai széles, a lovagrendűek keskeny bíborszegélyre voltak jogosultak. Sötét színű tóga, melyet gyász időszakban hordtak. Festett fehér tóga, melyet a politikai hivatalra pályázó jelöltek hordtak. Ha elnyerték a tisztséget, akkor vehették fel a bíborszegélyű tóga praetextát. Arannyal hímzett festett lila tóga, melyet a triumphator (győztes hadvezér) viselt diadalmenet alkalmával, később pedig állami események alkalmával a császárok is hordták.