(Fotó: pdctopwallpapper.com)
A sztárok már csak a létezésükkel is közösséget alakítanak ki és tartanak össze. Gondoljunk csak bele, hogy egy-egy díjátadó gálát hány millióan kísérnek figyelemmel a világon. Az is valószínű, hogy másnap a munkahelyükön megbeszélik azt, hogy ki kinek drukkolt, vagy ítélte volna oda a díjat. Ezek a témákat általában olyan emberekkel is megtárgyalhatóak, akikkel egyébként nincs az adott egyénnek jó kapcsolata, de ha kiderül, hogy ugyanazért a sztárért rajonganak, akkor egy közös kapcsolódási pontot találva erősödhet a kapcsolatuk.
Azonban maguk a sztárok is változtak az idők során. Itt egyáltalán nem a külső jegyeket kell figyelembe venni, mert azokat a divat határozza meg, ami ismételten gazdasági érdekek miatt változik. Az alapvető változás a sztárok és a rajongóik közötti kapcsolat. Néhány évtizede egy sztár megközelíthetetlen személyiség volt, aki távolságot tartott a közönségétől és a magánéletéről keveset árult el, inkább csak pletykáltak róluk, és a médiában tett nyilatkozatai ritkaságszámba mentek, ezért figyelt rájuk mindenki oda. A távolságtartást és a misztikumot mi sem bizonyítja jobban, minthogy az emberek olyan legendákat szőttek egy-egy sztárról, mint a kivételesen karizmatikus Elvisről, akiről sokáig azt gondolták rajongóik, hogy csak megrendezte saját halálát azért, hogy nyugodtan pihenhessen élete hátralévő részén.
(Fotó: oskarlevis.com)
Ma már az a tendencia, hogy a sztárok hangsúlyozzák azt, hogy ők is emberek, és bár csak egyoldalúan - például Facebook és Twitter bejegyzéseket írnak az oldalukra, viszont a hozzászólásokra nem reagálnak - de rendszeresen kapcsolatot ápolnak a rajongóikkal. Szinte versenyeznek a róluk megjelenő hírek számában a ma már igencsak széles palettán fellelhető társaikkal. Ennek hatására a rajongók sokkal inkább elhiszik, hogy ők is átélhetnek hasonló érzéseket, lethelyzeteket és életszínvonalat, mint az általuk imádott sztárok. Gazdasági szempontból egyszerű példa a változásra a parfümpiacé, ahol már sok esetben szakítottak azzal a hagyománnyal, hogy egy luxuskategóriába tartozó parfüm arcának híres embereket válasszanak, hiszen ők már saját névvel fémjelzett, valamivel elérhetőbb árú parfümöket dobnak piacra, hogy látszólag ezzel is közelebb kerülhessenek rajongótáborukhoz.
Egy parfümtől, vagy akár egy ruhadarabtól viszont nem lehetnek az emberek sikeresebbek az életben, és mivel főként a fiatalokra jellemző a rajongás, akik még nem rendelkeznek teljesen kialakult személyiséggel, ezért az irreális elvárások miatt nagyobb arányban alakulhat ki bennük önbizalomhiány valamint depresszió.
Fotó: fashiontime.hu)
Több kutatás is megállapította, hogy a rajongásnak három fő fokozata van. Az első szinten áll minden ötödik ember. Ők 'szórakozási-társasági' célból követik bálványukat. Náluk ez csupán annyit jelent, hogy az ember követ egy sztárt szórakozás céljából, és róla beszélget barátaival. Ők azok, akik szeretnének minden részletet megtudni imádottjukról. Ez ugyan veszélytelen másokra, de már itt is szenvedhet a rajongó depressziótól és idegességtől, valamint gyakran viselkedik antiszociálisan.
A középhaladó sztárimádókat intenzívebb és személyesebb érzelmek jellemzik, és azt képzelik, hogy különleges kötelék fűzi őket a sztárhoz Ebben a második fázisban a beteg 'intenzív személyes' viszonyt alakít ki a sztárral. Ekkor már függőségről beszélünk, ami az emberek 10 százalékát érinti, és pontosan azért lehet ennyire magas az arány, mert a sztárok ma már sokkal közvetlenebbnek és megközelíthetőbbnek mutatják magukat, és ettől a rajongók könnyebben átléphetnek ebbe a fázisba.
(Fotó: celebmagazin.hu)
A fanatikus rajongás legsúlyosabb esetében az ember szociopatológiás tüneteket mutat, amelyek egy sztár imádatának következményei. Ebben a stádiumban a beteg mellyel bűncselekmény elkövetése is együtt járhat az imádatának tárgyáért vagy éppen az ellen. Az ilyen bűncselekmények viszont újfent a sztárok hírnevét erősítik, amivel még jobban eladható lesz bármi amivel kapcsolatban vannak.
