Az Európai Unió szabályozása szerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az óraátállítással célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél inkább egybe essenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével.

Az alternatív időszámítást 1916-ban az Egyesült Államokban vezették be, energiatakarékossági okokból, Magyarország még ugyanebben az évben átvette az új rendszert. 1958 és 1979 között nem alkalmazták, 1980 óta azonban évente kétszer átállítjuk az órákat.

Ma már megoszlanak a kutatók véleményei, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak, hiszen a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működnek már, mindig alkalmazkodnak az éppen aktuális fényviszonyokhoz.

Ennek ellenére közvetve még így is vannak előnyei az átállásnak, az emberek közérzete általában jobb lesz a nyári időszámítás kezdetekor. Innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a télnek és jönnek a meleg, napsütötte nyári hónapok.

Az óraátállítás az arra érzékenyeknél fejfájást, rosszkedvet és levertséget okozhat, de néhány nap alatt a biológiai és a külső óránk ismét összhangba kerül.