A személyiségfejlődés több szakaszában teljesen természetes, ha egy gyerek kíváncsi, és mielőtt bizonyos tevékenységeket elvégezne, megnézi, hogy mások hogyan végzik el az adott műveletet. Ez a tanulás része, az információ befogadásának egyik fajtája.

A gyerekeknél még természetes a kíváncsiság (Fotó: trendsudates.com)

Ez a folyamat az alapvető viselkedésformáktól kezdve a világ működésének megismeréséig mindenre igaz lehet. Ha tehát egy fiú kíváncsi, hogy mi van egy lány szoknyája alatt, az teljesen természetes. És ahogyan az érése során egyéb szexuális folyamatokra is kíváncsivá válik, szintén megpróbálja ellesni másoktól a mit és a hogyant.

Felnőttkorban már sokkal alacsonyabb szintig elfogadható ez a fajta kíváncsiság. Alapvetően lehet egyfajta ingerlés mások meglesése például pornófilmek, fotók segítségével, de ha kizárólag a kukkolással éri el egy egyén a kielégülést, akkor már perverzióról beszélünk.

A leskelődőnek, (szakszóval: voyeurnek) a közösüléshez nincs bátorsága. A távolból történő leselkedés nemcsak ingerlő a számára, hanem pontosan ez vezeti el a kéjérzés legmagasabb fokára. Ha észreveszik, igen gyakran az élete is veszélybe kerülhet, de ezt a veszélyt felvállalja, vagy eszébe se jut.

Idei példa az ilyen jellegű aberrációra az az internetes oldal, amelyre a honlap készítője magyar reggeli műsorok olyan lelassított és újraszerkesztett videóit tette fel, amelyeken éppen véletlenül kivillannak a műsorvezetőnők alsóneműi a miniszoknyáik alól. A videók eltávolításához szükséges lépéseket azóta mindkét kereskedelmi csatorna megtette.

Persze vannak rosszul elsült kukkolások is

Viszont hétköznapi értelemben mi magunk is voyeur-ök vagyunk akkor, ha a televízió előtt, vagy bármely esemény külső szemlélésekor figyeljük mások exhibicionizmusát. Az emberi személyiségnek ezt a titkolt énjét aknázzák ki a nagy nézettségű valóságshow-k, amelyeket jóval többen élveznek, mint amennyien ezt bevallják.