Sokan, sokfelé indulnak el középiskola után. Vannak, akik az önmegvalósítás mezsgyéjére lépnek, mint Te is. Saját elhatározásodból kezdtél rajzolni, vagy más ösztönzött?

Soha nem gondoltam arra, hogy a rajzaim másnak is örömet okoznak. Idővel vettem észre, hogy minden rajz egy kerek egész történetet képvisel. Egy idő után, szinte életre keltek a papíron és elmeséltek egy történetet nekem. Majd másnak is. Mindig annak, aki a kezébe veszi őket.

És miről mesélnek?

Mindenkinek mást, és mindenkinek azt, amit beleképzel. A művészet ilyen. Én csak elindítom a látogatót, az utat neki kell bejárnia rajzaim előtt. Megáll, és lehet, hogy csak egy percre, de lehet, hogy hosszú időre egy különös utazás részese lesz. Ezt az utazást tudom alkotásaimmal átnyújtani azoknak, akik megtisztelnek a kiállításon.

Képeidet elnézve, nekem az álom, mint rejtélyes utazás jut eszembe. Ennyire szeretsz álmodozni?

Mindig is álmodozó típus voltam. Sőt, úgy gondolom, hogy azok, akik abbahagyják az álmodozást az életben, boldogtalanabbak. Talán a boldogságomat az élénk álmaimból merítem.

A kiállításon nem csak rajzaidat tekinthetjük meg.

Valóban nem. Imádok mindent, ami a kreatív művészet része. Szeretek pólókat megnyomtatni, szitázni, babzsákot és függő ágyat készíteni. Nagy türelem kell hozzá, de ilyen fiatalon türelem nélkül nem tanul az ember. Ezen a kiállításon a tanulási folyamatom állomásait is szeretném bemutatni az érdeklődőknek. Lesznek másoknak teljesen különleges dolgok, de azok valamilyen szempontból fontosak számomra, hisz általuk lettem egyre jobb.

Kiket vársz a kiállításodra?

Azokat, akik el szeretnének rugaszkodni a szürke hétköznapokból. Akik szeretik, ha elvarázsolják őket.  Szándékosan ingyenes a kiállítás, ugyanis szeretném, ha minél több álmodozóval találkoznék a teremben március 2-án 17 órakor a Herényiek Házában, a Béke tér 7 szám alatt.