Tizenhárom évesen sok mindennel foglalkozik az ember: iskolába jár, dolgozatra tanul, játszik a barátaival, esetleg sportol, szórakozik. Darvas-Tanács Ilka azonban ennél sokkal többet tesz. Míg kortársai közt sokan a számítógép előtt ülnek, vagy videójátékoznak szabadidejükben, addig ő a környék bajba jutott állatait menti - írja a ripost.hu.

„Nem csak szeretni akartam az állatokat”

Ilka 6. évfolyamos, hobbiként sportol, szeret futni, és nem mellesleg állatokat ment. A 13 éves kislány 7 évesen kezdett el állatmentéssel foglalkozni Ercsiben, de komolyabban csak 11-12 éves kora óta műveli ezt a nemes hivatást.

Kiskorom óta állatok között éltem. Úgy éreztem, hogy nem csak szeretni akarom őket és itthon, magamnak hobbiként tartani kutyát vagy cicát, de segíteni is szeretnék nekik, menteni őket. Ekkor voltam 7 éves

– mesélte Ilka, akinek az állatmentő karrierje egy csontsovány kutyussal kezdődött, akin segíteni kellett.

„Az elmúlt pár évben már komolyabban tudok ezzel foglalkozni, mikrochip olvasót is beszereztem, támogatásokat kapunk, így már gyakran én vagyok az Ercsiben, aki segít, akit egyből hívnak" – részletezte a hős állatmentő kislány, aki még a nyári szünetét is állatmentésre áldozza. Nyáron ugyanis Ilka szinte mindennap állatmenhelyen segít, és év közben is, hétvégente.

Ha esik, ha fúj, Ilkára számíthatnak az állatok

Ilkának állatmentőként izgalmasan telnek a napjai. Amellett, hogy persze iskolába jár, és éli az átlagos 13 évesek életét, van, hogy kap egy hívást, amiben egy bajba jutott állathoz hívják segíteni.

Ha kapok egy bejelentést, hogy hol van kóbor kutya, akkor, ha tudok segíteni, szívesen megyek. Meg tudom nézni, kié lehet a kutya, szilveszterkor is vállaltam, hogy hazaviszem az elszökött kutyákat, kóbor kutyák esetében, elütött vagy láncon tartott állatokhoz is hívnak

– mesélte Ilka, hogy mi mindenben tud segíteni. Ráadásul a kislány ideiglenes befogadó is, de ha kell, állatorvoshoz is ő viszi a bajba jutott ebeket.

„A legmeghatározóbb élményem állatmentőként az volt, amikor két csontsovány kutyához hívtak, akik már a halál szélén voltak. Végül én tudtam nekik segíteni. Körülbelül egy hete pedig sikerült befognom egy napok óta kóborló kutyát is, ami nagyon nehéz volt, de sikerült” – mesélte a hős kislány, aki azért szereti mindezt csinálni, mert szereti látni, hogy egy örökbe adott cica vagy kutya milyen boldog tud lenni. 

A 13 éves Ilkára nagyon büszkék a szülei és az ismerősei, barátai. Tisztelik őt a munkájáért, és aki tud, segít is neki. A kislánynál azonban az állatmentés több, mint hobbi: úgy tervezi, hogy ez lesz a munkája is.

Állatorvos szeretnék lenni, ha majd nagy leszek, és a rászorulóknak is szeretnék segíteni. Ha valakinek például nincs pénze az állatorvosra, én akkor is segítenék. Szeretnék majd egy tanyát, ahol állatok között élhetek, ez az álmom 

– mesélt terveiről a 6. osztályos Ilka, aki kortársainak csak annyit üzenne, hogy ők is csinálják ugyanezt, tegyenek a jövőért, a környezetükért, és szeressék az állatokat.