A nyári időszakokban tapasztalható, időnként extrém magas, napokig tartó hőség minden ember szervezetét megviseli, azonban még megterhelőbben hat az ilyen hőmérsékleti körülmények között fizikai munkát végző emberekre - írja a Mandiner. A kánikula miatt csökken a szellemi és a fizikai teljesítőképesség, növelve a munkavégzés közben a balesetek kockázatát. Ezért rendkívül fontos, hogy a munkavállalók alkalmazkodni tudjanak a megnövekedett terheléshez – hívta fel a Mandiner figyelmét a Liga Szakszervezetek. Az emberi szervezet hőszabályozó képességét számtalan körülmény befolyásolja:

• az életkor, 
• a testsúly, 
• a fizikai kondíció, 
• az általános egészségi állapot, 
• a ruházat, 
• valamint a táplálkozás. 

A tartósan magas napi középhőmérséklet – fizikai munkavégzés esetén – többlet hőtermelést vált ki, ami megnöveli az egészségkárosodás kockázatát. 

A hőség hatására csökken a reakcióidő, az összpontosítási képesség, az izzadás következtében nedvessé válik a test, a kéz, ezek mind növelik a balesetveszélyt. A szabadban dolgozók esetében további kockázatot jelent az erős UV-sugárzás, gyakori a fedetlen fejet érő hőhatás következtében a napszúrás. 

A fentiek miatt fokozott figyelmet kell fordítani a hőség okozta egészségkárosodások megelőzésére, különösen a szabadtéren, tűző napon végzett fizikai munkavállalóknak kell odafigyelniük. A munkáltatóknak 

A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, a folyadék veszteség pótlására megfelelő hőmérsékletű – 14-16 Celsius-fokos – ivóvizet kell biztosítani a higiénés követelmények betartásával. Ösztönözni kell a dolgozókat arra, hogy sok vizet fogyasszanak és kerüljék a kávé, az alkohol, a magas koffein és cukortartalmú italok fogyasztását, amelyek dehidratálhatják a szervezetet. A verejtékezéssel elvesztett ásványi anyagokat a munkaközi szünetekben és a pihenőidő alatt kisebb étkezésekkel javasolt pótolni. 

A munkaszervezés során a munkáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania a beosztásra annak érdekében, hogy a pihenőidőt lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, árnyékos helyen töltsék el a dolgozók. A munkát úgy kell megszervezni, hogy felváltva, csak rövid ideig tartózkodjanak a tűző napon, illetve a hőség és a napsugárzás szempontjából kritikusnak tekinthető napszakban – 11-15 óra között – lehetőség szerint hűvösebb, árnyékos helyen folyjon a munka. 

Segíteni kell a munkavállalókat abban, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a hőséghez: az intenzív hőség első napjaiban lehetőség szerint rövidebb munkaperiódusokat és hosszabb munkaközi szüneteket tegyenek számukra lehetővé.

A dolgozók lehetőség szerint könnyű, világos színű és lazán viselhető ruházatban végezzék feladataikat, ha ez nem veszélyezteti a biztonságos munkavégzést. A dolgozók általános egészségi állapotát, tapasztalatát is figyelembe kell venni az egyéni védőeszközök juttatásakor, valamint az ezek viseléséből adódó többletmegterhelést is. 

Zárt munkahelyeken az alkalmazott légtechnikai berendezések, klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell – szakember bevonásával – a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről. A mesterséges szellőztető- és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának, tisztításának hiánya megbetegítheti a munkavállalót. 

Bármilyen egészségi állapotukkal összefüggő panasz, rosszullét, valamint sérülés esetén a munkát azonnal hagyják abba, és igényeljék a munkahelyi elsősegélynyújtást vagy az orvosi ellátást. 

A munkavállalók közül javasolt kijelölni olyan személyt, aki felügyeli a megelőző intézkedések betartását, valamint az esetleges panaszok jelentkezését, az elsősegélynyújtás vagy az orvosi ellátás szükségességét – hívta fel a figyelmet az érdekképviselet.

Forrás: mandiner.hu