A 2022-es inflációs csúcson a kétjegyű inflációval küzdő országok száma 75-re rúgott. 2023 novemberében és decemberében azonban csupán 20 országban mértek 10 százaléknál magasabb inflációt - írja a Növekedés.

Jelenleg az inflációs hullám lecsengő szakaszába értünk, azonban az 1970-es évek tapasztalataiból látható, hogy az infláció egy rendkívül makacs jelenség, és a visszatérését tartósan kell megakadályozni.

A mostani gazdasági helyzetben

a legfontosabb cél, az árstabilitás elérése.

2022-ben az infláció megjelenése egy globálisan visszatérő jelenség volt. Láthattuk, hogy a magas inflációs környezet rendkívül erős gátat szab a növekedésnek. Kulcsfontosságú, hogy nemcsak eseti jelleggel, hanem tartósan szükséges a megfelelő szintre visszaszorítani az inflációt.

- nyilatkozott a magas infláció kezeléséről Horváth Bianka, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, a GTTSZ elnöke és az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnökségi tagja akonferencián, amelynek az ELTE Savaria Egyetemi Központ adott otthont, a köszöntőt Lenkai Nóra, a Központ vezetője, az ELTE rektori biztosa tartotta.

Az elmúlt 20 évben azokban az ágazatokban emelkedtek kevésbé az árak, ahol a termelékenység gyorsabban nőtt. Azok az országok, akik a technológia iránti elkötelezettségüket a gazdaságpolitikai gyakorlatukba is sikeresen át tudják ültetni, eredményesebbek lehetnek az árstabilitás elérésében.

Így a jövőbeni gazdasági fejlődés hajtóereje és a hosszútávú árstabilitás megvalósulása egyértelműen a technológiai fejlődésben és a termelékenységben rejlik.

A 20 százalék feletti inflációt az országok negyede tudta olyan gyorsan csökkenteni, mint Magyarország. Egy év alatt 25 százalékról 4 százalékra csökkent az infláció. Ez egy gyors és sikeres dezinflációs folyamatnak tekinthető.

- elemezte Magyarország gazdaságpolitikáját Horváth Bianka.

Magyarország, a nemzetközi összehasonlításban is gyors fellendülést ért el.

A legnagyobb javulást is a magyar folyó fizetési mérleg mutatta.

Azonban a külső sérülékenység fennmaradása további kihívásokat állít a gazdaságpolitikai döntéshozók és a vállalatvezetők elé.

Az export hazai hozzáadott értéke európai összehasonlításban is alacsonynak számít.

Így a kivitel csak korlátozott mértékben járul hozzá a gazdasági növekedésünkhöz.

Kiemelt felelősségünk, hogy felemeljük az exportban megtestesülő hazai hozzáadott értéket, mert ez mind a jövedelmeket, mind az életszínvonalat eredményesen javítaná Magyarországon.

Amint 2024-ben visszaszorítottuk az inflációt, úgy térhet vissza a gazdasági növekedés. Fontos, hogy előrelépés történjen az élelmiszeripar vonatkozásában, azonban a növénytermesztésről, az állattenyésztésről, és az építőiparról sem feledkezhetünk meg.

- emelte ki Horváth Bianka a stratégiai szektorokat.

Az inflációs veszélyek továbbra is érzékelhetőek

A fellendülés ellenére, továbbra is magas maradt az árszint, ami csökkentette a jövedelmeket, a megtakarítások reálértéke esett, és az emberek lelkében is nyomott hagyott a bizonytalan gazdasági környezet.

A jövőben új növekedési modellekre van szükség.

A mennyiségi alapú fejlődés helyett, a minőségi forrásokra épülő növekedésre kell átállniuk a vállalatoknak.

Véget ért az olcsó tőke, energia és munkaerő korszaka is. Az utóbbi megszűnésében szintén nagy szerepet játszik a csökkenő népességszám és az egyre magasabb képzettségi szintű dolgozók megjelenése a piacon.

Fenntarthatósági fordulatra van szükség, mert évente 70 százalékkal használjuk túl a Föld kapacitását.

- hangsúlyozta a fenntarthatósági kezdeményezések sürgősségét Horváth Bianka.

A zöld átállás azonban jelentős költségekkel jár, amelyek 2050-ig globális szinten 100-300 billió dollárt is kitehetnek.

Azonban a kihívások mellett, számos lehetőséget is tartogat a zöldítés folyamata úgy, mint a technológiai fejlődés felgyorsulása, az új munkahelyek és munkakörök megjelenése és egy egészségesebb társadalom kialakulása.

A fenntarthatóság versenyképességi kérdés minden magyar vállalat számára.

- nyomatékosította a vállalati fenntarthatóság központi szerepét Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója és az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke.

Az elmúlt években dinamikusan nőtt azoknak a globális alapkezelőknek a száma, akik aláírták az ENSZ fenntarthatósági és felelős befektetési kartáját. A nyilatkozat szerint vállalták, hogy a fenntarthatósági elveket is figyelembe fogják venni a befektetési döntéshozatalok során.

A magyar vállalatok 36 százaléka jól ismeri és érti az ESG témakört, és 23 százalékuk már a stratégiájába is beépítette. Azonban a vállalatok 52 százaléka még nem tekinti fontos tényezőnek az ESG szempontokat az üzleti kapcsolataiban.

- ismertette a hazai vállalatok fenntarthatósági helyzetét Végh Richárd.

Hangsúlyozta: a fenntarthatóság egyre inkább versenyképességi kérdéssé vált a vállalatok számára, folyamatos nyomás helyeződik rájuk a fogyasztók, szabályozók, befektetők és a beszállítói láncok részéről.

Kiemelte, hogy a magyar KKV-k számos kihívással és tennivalóval néznek szembe az ESG megfelelés tekintetében.

A Budapesti Értéktőzsde élenjár a fenntarthatósági kezdeményezéseivel, középvállalati stratégiájának fontos eleme a sikeres hazai középvállalatok támogatása, többek között az ESG megfelelés elősegítése által.

Az ESG kihívásoknak való megfelelés nem csak a tőzsdei vállalatok számára fontos, hanem egyre több KKV-t fog érinteni a közeljövőben a jogszabályi előírások, banki előírások miatt is.

Érdemes a felkészülést időben megkezdeni, mert számos előnnyel jár a felkészült vállalatok számára: előnyt jelent a fogyasztói választás részéről, banki hitelfelvételnél.

Előadásában Végh Richárd bemutatta a BÉT által a hazai középvállalatok számára felépített ökoszisztémát, mely mára közel 400 KKV-t foglal magába, közülük számos cég valósított meg sikeres tőkebevonást.

A sikeres tőkebevonás elengedhetetlen a növekedési szintugráshoz, a nagyvállalattá váláshoz, nemzetközi színre való kilépéshez. A tőzsdére lépés, tőkebevonás több éves folyamat eredménye, ezért érdemes azt 2-3 évvel előre elkezdeni, kapcsolatba lépni a hazai tőkepiaci ökoszisztéma szereplőivel.

A vállalatok számára több módon is megtérülnek a zöld átállás költségei.

Egyrészt számos jövőbeli költséget tudnak elkerülni és potenciális adóelőnyhöz is juthatnak, másrészt a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt egyre erősebb kereslet jelenik meg, valamint a vállalati részvényeket is magasabban tudják árazni.

Forrás: novekedes.hu