A fogyasztóvédelmi jogsértéseket elkövető cégek számára fájdalmasan magas fogyasztóvédelmi bírságokkal érkezik az új év: 2024 tavaszától drasztikusan megemelkednek majd a fogyasztóvédelmi jogsértésekért kiszabható minimum-, és maximumbírságok. Emellett számos új hatáskört is kapnak a fogyasztóvédelmi hatóságok, akiktől érdemes lesz legalább annyira tartania a vállalkozásoknak, mint a Gazdasági Versenyhivataltól - olvasható a Világgazdaságon.
A számos területet érintő és egyúttal drasztikus fogyasztóvédelmi reformokat is elhozó törvény 2023. december 21-én került kihirdetésre a Magyar Közlöny 185. számában és „A 2023. évi XCVI. törvény az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viseli.
Az említett jogszabály többek között úgy módosítja a fogyasztóvédelmi törvényt, miszerint is egy külön nem nevesített, „sima” fogyasztóvédelmi jogsértésért a kis-, közepes és mikrovállalkozások, vagyis az ún. kkv-szektor alanyai 2024 márciusától már legalább 100 ezer forint, legfeljebb pedig 2 millió forint összegű bírsággal lesznek szankcionálhatóak, míg a nagyobb – a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező – vállalatokra legalább 1 millió forint összegű bírság vár, miközben a plafont a vállalkozás nettó árbevétele 5 százaléka jelenti, de legfeljebb 650 millió forint.
Ettől is szigorúbb bírságolási esetkört jelent, amikor a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő, vagy veszélyeztető, vagy számukra jelentős vagyoni hátrányt okozó fogyasztóvédelmi jogsértést követnek el a cégek, mert ilyen esetben a kisebb cégek kettőszázezer forinttól 6,5 millió forint összegig, míg a nagyobbak 2 millió forinttól egyenesen 3 milliárd forintig lesznek szankcionálhatóak. Azok a nagyobb vállalkozások pedig, amelyek három éven belül ismételten elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggő, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét veszélyeztető jogsértést követnek el, akár ötmilliárd forint összegű fogyasztóvédelmi bírsággal sújthatók 2024 tavaszától.
További szigorítás, hogy a megreformált bírságolási keretszámok mellé a jogalkotó ún. „irányadó bírságösszegeket” is meghatározott,
így például egy multinacionális cég által elkövetett alapjogsértésre egyenesen 3 millió forint fogyasztóvédelmi bírság kiszabását ajánlja a hatóságnak, aki azonban az adott eset lényeges körülményeinek figyelembe vételével a minimálisan kiszabásra rendelt 1 millió forint és a legfeljebb kiszabható 650 millió forint kereten, vagyis „tól-ig” összeghatáron belül saját mérlegelése szerint csökkentheti vagy növelheti a kiszabásra kerülő fogyasztóvédelmi bírság összegét. Az említett ún. „irányadó bírságösszegek” bevezetése következtében pedig, ha egy kkv szeretné a hétköznapi működésének fogyasztóvédelmi kockázatait „számszerűsíteni”, akkor 550 ezer forinttal érdemes kalkulálnia, míg a nagyobb vállalkozások lényegében 3 millió forint összegű bírságfenyegetettséggel számolhatnak alapesetben. Ráadásul az egy márkanév, „brand”, franchise alatt forgalmazó kereskedők nettó árbevételei összeadódnak az adott jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározása során, így a fentebb említett 5 százalék meghatározása is kellemetlenül magas összeget jelenthet.
Az említett számok, módosítások vasszigor eljövetelét jelzik a hazai fogyasztóvédelmi jogalkalmazásban és a bírságokat illetően is, valamint minden cég számára nyilvánvalóvá teszik, hogy sokkal költséghatékonyabb preventív módon biztosítani a működésük fogyasztóvédelmi megfelelését, semmint feltáratlanul hagyni a meglévő fogyasztóvédelmi jogi kockázatokat és belefutni komolyabb jogsértésekbe.
A hazai fogyasztóvédelemnek az a 2008 óta tartó korszaka, melynek éveiben a kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok alsó küszöbértéke – kis és nagy cégek esetében, sőt, veszélyes termékek kapcsán is egységesen csupán – tizenötezer forint volt, hamarosan véget ér. Megéri mihamarabb megismerkedni az ún. általános hatáskörben eljáró fogyasztóvédelmi hatóságok 2024. március elsejétől alkalmazható szankcionálási jogköreivel és legújabb hatásköreivel. Utóbbiak közül kiemelést érdemel, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság – a légi utasok örömére – megteheti majd, hogy határozatában arra kötelezi a mulasztó légitársaságot, hogy az fizesse meg az utasnak a számára európai uniós jogszabály alapján járó, vagyis az irányadó 261/2004-es EK-rendelet szerinti kártalanítást, illetve térítse vissza részére a jegyárat, fizesse meg a rendelet szerinti utasigényét járat törlése, visszautasított beszállás, vagy jelentős késés esetében. Bővülnek továbbá a kötelező bírságolási esetkörök, amikor is a hatóság köteles megbírságolni a jogsértést elkövető céget: ilyennek számít majd, amikor a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke, röviden az ún. adattörlő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét, illetve amikor nem ad visszajelzést a békéltető testületnek a békéltető testületi eljárásban meghozott határozat, ajánlás vagy megkötött egyezség szerinti kötelezettsége teljesítéséről a vállalkozás. Sőt, kötelező bírságolás körébe rendeli a jogalkotó, amikor a fogyasztóvédelmi jogsértés családi kapcsolatokat célzó kereskedelmi gyakorlat révén valósul meg, mondván, hogy a családtagok különösen kiszolgáltatott személynek, vagyis fokozottan védendő fogyasztói körnek minősülnek, így a sérelmükre elkövetett kereskedelmi kommunikációs jogsértések minden esetben bírsággal büntetendőek. Záró gondolatként talán annyit: ezúttal ér és talán érdemes is megilletődnie a cégeknek, majd nekiállni és mihamarabb alaposan felkészülni a reformok tavaszi hatályba lépésével megérkező új és elrettentő bírságokat ígérő fogyasztóvédelmi korszakra.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
