Már nyíltan francia fegyverekkel akarják támadni az oroszokat

A legfrissebb hírek szerint a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke felszólítja Franciaországot, hogy Washingtonhoz és Londonhoz hasonlóan változtasson doktrínáján, és ne tiltsa meg többé Kijevnek, hogy csapást mérjen Oroszországra - olvasható az Origón.

Ez döbbenetes, ugyanis most először fordult elő, hogy egy francia vezető elsőként mondta ki nyíltan: engedni kell Ukrajnának, hogy francia fegyverekkel támadja Oroszországot.

Jean-Louis Bourlanges szerint ez a doktrínaváltás tökéletesen legitim, amennyiben véget vet az agresszor és a megtámadott helyzete közötti elfogadhatatlan asszimmetriának. Katonai szempontból Ukrajna egész területét a háború kezdete óta orosz nagy hatótávolságú fegyverek támadják, de olyanok is, amelyeket Moszkva szövetségesei szállítanak Oroszországnak, nevezetesen észak-koreai ballisztikus rakéták és iráni drónok. Kijev mélységi csapásokat is mér Oroszországra, de eddig saját fejlesztésű fegyverekkel, különösen drónokkal, amelyek a közelmúltban energetikai létesítményeket céloztak.

A helyzet egyre csak fokozódik, ugyanis Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is hozzájárulna, hogy Ukrajna a tőlük kapott fegyverekkel támadjon oroszországi területeket. Ez viszont azzal a kockázattal jár, hogy Oroszország a fegyvereket szállító országokra is mint hadba lépő országokra tekinthet, tehát a britek vagy a franciák és az amerikaiak is egyértelműen a háború részeseivé válnak – egyben Oroszország célpontjává is.

Macron egyre inkább a háborús pszichózis hatása alá kerül

Arról már több ízben beszámoltunk, hogy egymásra licitálnak az európai vezető politikusok a háborús kijelentésekkel, mintha nem lennének tisztában azzal, hogy ha Európa beavatkozik az orosz–ukrán háborúba, akkor kitör a harmadik világháború, amelyben egy atomháborút is megkockáztatnak a vezetők. 

Az orosz–ukrán háború is szóba került azon az online kampányeseményen, amely során Emmanuel Macron francia elnök kérdésekre válaszolt. Az államfő azt mondta, reméli, hogy a francia csapatoknak nem kell közvetlenül részt venniük az orosz–ukrán háborúban; leszögezte ugyanakkor, hogy

valószínűleg eljön egy olyan pont, amikor Oroszország túlságosan is előrenyomul Ukrajnában, akkor pedig a nyugati erőknek kell beszállni a háborúba.

A Magyar Nemzet összeállítása szerint Emmanuel Macron igyekezett a béke őrének beállítani magát, majd – ennek ellentmondva – megjegyezte:

több fegyvert kell szállítanunk az ukránoknak, és világossá kell tennünk az oroszok és minden európai számára, hogy készen kell állnunk arra, hogy cselekedjünk az elrettentésük érdekében.

Egyre inkább a háborút erőltetik

Emmanuel Macron már hetek óta a háborús narratívát erőlteti. A francia elnök volt az, aki először mondta az uniós tagállamok vezetői közül, hogy nyugati katonákat kell Ukrajnába küldeni a háborúba.

Ma nincs konszenzus abban, hogy hivatalos módon csapatokat küldjünk ukrán földre. De a háború dinamikájának tekintetében semmit sem zárhatunk ki. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút. Fel kell mérnünk a helyzetet, és rá kell jönnünk, hogy a kollektív biztonságunk forog kockán. Nem állunk háborúban az orosz néppel, de nem hagyhatjuk, hogy győzzenek Ukrajnában

– fogalmazott februárban Macron.

Már katonák küldéséről beszél és atomháborúról

A francia elnök mindent elkövetett az utóbbi hónapokban, hogy Európát belehúzza az orosz–ukrán háborúba, ezzel egyben a világháborút is kirobbanthatja. Olaf Scholz német kancellárt egyelőre nem sikerült meggyőznie, de nemrég talált valakit a holdudvarban, aki elvégezheti a piszkos munkát.

A Der Spiegel német lap korábban írt arról, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter megpróbálja megváltoztatni Olaf Scholz kancellár véleményét, és rábírni arra, hogy Németország elküldje a nagy hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnába. Az egyik lehetőség az, hogy Németország elküldi a rakétákat a briteknek, akik elszállítják azokat Ukrajnába – így Olaf Scholz tiszta maradna, és Emmanuel Macron is megkaphatná, amire vágyik. 

Mint ismert, a német kancellár többek között azért vonakodik a Taurus rakétákat Ukrajnába küldeni, mert azzal át lehet lőni Oroszországba, ami egyenes út lenne a világháborúba. Ráadásul az ilyen rakéták indításához és kezeléséhez speciálisan képzett katonákra is szükség van, ami miatt elkerülhetetlen lenne a nyugati katonák jelenléte a háborúban. Itt jön a képbe Annalena Baerbock külügyminiszter, akinek meg kellene győznie Scholzot. 

Már Manfred Weber is megőrült

Újabban pedig Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője vette fel a Nyugat-Európában már-már divatnak számító háborús retorikát. Weber arról beszélt egy bajor televíziós műsorban, hogy 

szükségünk van egy európai atomfegyverre. 

Mint mondta, ha Emmanuel Macron francia elnök felajánlja Európának a francia atomfegyvert, akkor ez egy „olyan ajánlat Franciaország részéről, amelyről beszélnünk kell”. Weber azt is szorgalmazta, hogy az egész Európai Unióra vonatkozzon a sorkatonaság.

Emlékezetes, Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz vezérkar is többször leszögezte, hogy ha a nyugati államok közvetlenül beavatkoznak az orosz–ukrán háborúba, akkor Oroszország kész megtorolni azt, és kitör a harmadik világháború. Putyin egy atomháború kirobbanását sem tartotta kizártnak.

Itt van Putyin súlyos válasza Macron világháborús tervére

Április 1. és július 15. között 150 ezer 18–30 év közötti embert hívnak be katonai szolgálatra – írta meg a RIA Novosztyi Telegram-csatornája alapján a Magyar Nemzet. A sorkatonai szolgálat időtartama a korábbiakhoz hasonlóan 12 hónap lesz – közölte az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma Telegram-csatornáján. 

A sorköteleseket nem küldik Oroszország új régióiba (ezek a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok, valamint a Herszon és Zaporozsjei terület) lévő telepítési pontjaira, illetve a különleges katonai műveletek feladatainak végrehajtásában való részvételre – áll a közleményben.

A sorkötelesek egyharmadát kiképzőalakulatokba és katonai egységekbe küldik, ahol legfeljebb öt hónap alatt elsajátítják a modern katonai felszerelések használatához szükséges képességeket.

Kiképzésük végén a megszerzett szakmai képzésnek megfelelő csapatokhoz küldik őket.

A lengyelek hitelt vesznek fel a fegyverkezéshez

Lengyelország 300 millió eurós hitelt vesz fel az Európai Beruházási Banktól (EIB) az európai légvédelmi projekt részét képező lengyel-francia műholdprogramra - jelentette be Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, Nadia Calvino EIB-elnökkel közös sajtókonferenciáján. Lengyelország "nagyon olcsó, előnyös hitelekre számíthat" azon beruházások esetében, amelyek civil feladatokat, de egyúttal védelmi és biztonsági célokat is szolgálnak - jelentette ki a Calvinóval folytatott tárgyalások után Tusk. Közölte: 

hétfőn aláírták a francia részvétellel megvalósítandó lengyel műholdprogramról szóló megállapodást, mely megvalósítását az EIB 300 millió eurót érő hitellel támogatja.

Hozzáfűzte: ennek köszönhetően "egy lépéssel előrehaladunk a lengyelországi és az európai vaskupola létesítésének tervében", melynek a műholdrendszerek, valamint a felderítő rendszerek elválaszthatatlan részét képezik.

Bejelentette továbbá: néhány napon belül több más európai miniszterelnökkel együtt bemutatja az Európai Bizottságnak a légvédelmi rendszer létesítésének tervét. A szándék az, hogy "a páneurópai légvédelemnek, az Európa felett átívelő vaskupolának az eszméje egyre kevésbé legyen álom, és egyre inkább valódi, gyakorlati tervvé váljon" - jegyezte meg Tusk.

Nadia Calvino elmondta: a lengyel műholdprogramra szánt 300 millió euró odaítélése az EIB első lépése az európai biztonsági és védelmi terv megvalósításának támogatásában.

Donald Tusk áprilisban jelentette be, hogy Lengyelország csatlakozik a közös európai légvédelmi kezdeményezéshez (ESSI). Most a miniszterelnök azt is megköszönte, hogy az EIB kész támogatni Lengyelország keleti határának védelmét. Utalt korábbi bejelentésére, miszerint tovább kívánják erősíteni a keleti határszakaszt már védő, elektronikus rendszerrel felszerelt acélkerítést, és a tervek szerint 2,5 milliárd dollárt fordítanak a biztonság és az elrettentés fokozására az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határvonalon.

A Keleti pajzs nevű projekt keretében megvalósítandó erődítményrendszer építésekor a határt környezetvédelmi jellegű beruházásokkal is biztosítani tervezik, valamint fejleszteni fogják a civil célokra is felhasználható infrastruktúrát - emelte ki. Marcin Kierwinski, a múlt héten a posztjáról távozott lengyel belügyminiszter hétfőn a TOK FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva ezzel kapcsolatban konkrét bunker- és lőállási rendszereket, lövészárkokat, "különböző típusú blokádokat" említett meg, amelyek megakadályoznák, hogy például harckocsik átlépjék a lengyel határt.

Egyre közelebb az atomháborúhoz

A világ tehát napról napra közelebb sodródik az atomháborúhoz, és egyre aggasztóbb dolgok történnek. Legutóbb például már arra is fény derült, hogy a júniusi európai parlamenti választások után felálló új EP-ben az első témák között tárgyalhatják majd a kötelező európai sorkatonaságot. A nemzetközi hírügynökség szerint 18 éves kortól válna kötelezővé a katonai szolgálat, ugyanakkor az még nem világos, hogy csak a férfiak számára, vagy a nőket is köteleznék valamiféle kiképzésre. Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd a uniós kötelező sorkatonai szolgálatot. 

Miközben Európa egyre jobban belesodródik a háborúba, a magyar kormány ezzel szemben békepárti, és a mielőbbi tűzszünetet és béketárgyalásokat támogatja.

Az atomháború veszélye azonban minket is fenyeget. Arról, hogy túlélnénk-e egy atomtámadást Magyarországon, Apáti Bence készített egy sokkoló videót.

Forrás: origo.hu
Fotó: AFP/Wojtek Radwanski , Anadolu via AFP/ Diego Herrera Carcedo,  Wikipedia / Wikipedia