Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint az írásbeli érettségik május 6. és 27. között tartott 16 vizsganapján 1161 helyszínen 112 700 diák adott számot a tudásáról. Másfél héttel később június 5. és 12. között került sor az emelt szintű szóbeli vizsgákra 108 tárgyból, 242 helyszínen 45 ezer diák részvételével. A középszintű szóbeli érettségik a diákok saját intézményében már június 17-én megkezdődtek, de július 3-ig még sokan izgulhatnak, mivel akkor zárul a 2023/2024-es tanév tavaszi érettségi időszaka, és ezzel kezdetét veszi a pontszámítás - írja az Index.

Az összteljesítmény számít

A diákok a szóbelire már az írásbelin elért eredményeik tudatában érkeztek, mivel az intézmények lehetőséget nyújtottak számukra kijavított feladatlapjuk megtekintésére. Az adott tantárgyból az érdemjegyet a két vizsga összpontszámából számítják, közép- és emeltszinten eltérő százalékokat kell elérni a 3-as, 4-es vagy 5-öshöz, viszont a minimumot mindkét vizsgánál a 25 százalék jelenti, azonban ha valaki az írásbelin nem ért el 12 százalékot, nem mehet szóbelizni, amit szintén ennyi százalékponttól vesznek teljesítettnek. Ha ezt valamelyik vizsgarészen nem sikerül abszolválni, a mentőövet a szeptemberi érettségi időszak jelenti.

Ilyen jegyet érnek az érettségin elért százalékpontok:

Mint korábban beszámoltunk róla, a pontozás ugyan a korábbi évekhez hasonlóan történik, az idei érettségin a 2020-tól bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez igazodva több változás lépett életbe, mivel a diákok az írásbeli vizsgarészen már túl vannak, most a szóbelit érintő újdonságokat foglaljuk össze.

Erre számíthatnak a szóbelizők

A magyarérettségin az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila, Arany János, Petőfi Sándor, Ady Endre) újabb írókkal, költőkkel bővült, felkerült a listára Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc is. Az irodalmi tudásra 25, a nyelvtani ismeretre 10 pont adható. Az olvasmányélmény bemutatásánál a szokásos módon:

• a szövegértelmezés mellett,
• maximálisan plusz 15 ponttal a kifejezésmódot is értékelik,
• és az erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak használatát is.

Matematika szóbelivel az számolhat, aki az írásbelin elérte ugyan a 12 százalékot, de a 25-öt már nem. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétették az emelt szint tételeit, valamint pár mintatételt a középszintű szóbelihez. A digitális kultúra tantárgynál hasonló szabályok érvényesek, az eredményt szóbelivel 2-es fölé lehet emelni. Ez esetben a vizsgázók számától függően 10–20 közötti tételből lehet választani, amelyek tartalmilag az írásbeli vizsgát követik, 3 egyszerű definíció mellett 3 feladatot tartalmaznak.

• Az önálló teljesítmény és a feladat logikus előadása már 10 százalékot ér,
• az elméleti kérdések összesen 15,
• a 3 feladatra a legtöbb 30 pontot lehet kapni.

Az új történelemérettséginél a matematikához hasonlóan inkább a témakörök változtak, a szerkezet, illetve a feladatok típusa nem tér el a korábbiaktól. A politikatörténeti témák aránya növekedett, míg az életmódtörténet visszaszorult, az emelt és középszint közötti kisebb átfedések megszűntek, utóbbinál a lexikai követelmények igazodnak a kerettantervhez. Jó hír a diákoknak, hogy ha sikerült a feladatot megérteni, már 4 pontról indul a felelet. Az értékelés szempontrendszere az alábbiak szerint épül fel középszinten:

• A feladat megértése 4 pont
• Tájékozódás térben és időben 6 pont
• Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 10 pont
• Ismeretszerzés, források használata 12 pont
• Történelmi gondolkodás és történelmi ismeretek 18 pont

A szóbeli biológia- és a kémiaérettségin az első rész a tételek bemutatásáról szól, majd a középiskolások eldönthetik, hogy gyakorlati feladatot vagy projektmunkát akarnak prezentálni.

• a téma kifejtéséért 25 pont,
• a projektmunkáért 20 pont szerezhető,
• a nyelvi kifejezőkészségre 5 pont adható.

Az élő idegennyelvi szóbeliknél évek óta nincs változás, a tételek tizedét frissítik, a szövegértés mellett, a kommunikációs készséget, nyelvi helyességet, szókincset értékelik. Három részből épül fel az azonnali felelet:

• beszélgetés,
• szituációs játék,
• segédanyagokkal, képekkel önálló témakifejtés.

A középszintű szóbeliken tárgyanként 50–50 pont szerezhető maximálisan, kivéve az élő idegennyelveket, itt a legjobban teljesítők 33 pontot kaphatnak.

A tételeket középszinten az intézmények maguk határozzák meg, az Oktatási Hivatal honlapján a központilag meghatározott emelt szintű szóbeli érettségik tételcímei elérhetők.

Mikor kell póttételt húzni?

A vizsgaszabályzat szerint, ha a szóbelin a diák felelete nem éri el a 12 százalékot, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a kapott pontokat felezik, amit ha szükséges egész számmá kerekítenek, ebből számítják ki a százalékos minősítést, majd az érdemjegyet az írásbeli vizsgarész figyelembevételével.  

Mit lehet az érettségizőnél?

A szóbeli magyar érettségin irodalmi szöveggyűjteményt, történelemből pedig atlaszt biztosítanak a diákok számára. Matematikából csak emelt szinten használható a tételsorban szereplő feladatokhoz képlettár, amit a vizsgabiztosok biztosítanak a teremben; középszinten vihető körző, vonalzó, szögmérő, számológép, négyjegyű függvénytáblázatot, ezeket egymás között nem lehet cserélni a teremben. Biológiából a projektmunkához szintén csak az emelteseknek biztosítanak albumot, kémiából a kísérlethez szükséges eszközöket.

A középszinten most referáló hallgatók a személyazonosító okmányaikon kívül nagyjából csak tollat vihetnek magukkal, mivel ez mindenki saját intézményében zajlik nincs szükség a vizsgabehívóra, mint a központi érettséginél, az iskola értesítése szerint megadott időpontban történik a vizsga. Az ünnepi öltözéken túl vízre, csokoládéra vagy szőlőcukorra is szükség lehet, a nagy izgalom során a vércukorszint leeshet, hidratációra pedig fontos a nyáron vizsgázóknak figyelniük.

Mikor lehet megtudni az eredményt?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eredményhirdető értekezlet pontos időpontját a vizsgabehívó tartalmazza, ekkor adják át a diákoknak az érettségi eredményeiről kiállított dokumentumokat, a vizsgáról minden résztvevő kap bizonyítványt, tanúsítványt vagy törzslapkivonatot. Ha a vizsgázó nem tud részt venni az értekezleten, egy általa írásban meghatalmazott átveheti érettségi bizonyítványát, máskülönben az OH közlése szerint jelentkezését fogadó intézménnyel kell egyeztetnie erről. A statisztikák szerint az átlag a 4-es eredményt éri el, viszont a matematika küzdelmesebb, mivel ebből 3-asra vizsgázik a többség.

AGGODALOMRA AZONBAN SEMMI OK, A HIVATAL ADATAI SZERINT MINDEN ÉVBEN AZ ÉRETTSÉGIZŐK 99 SZÁZALÉKA SIKERES VIZSGÁT TESZ.

Akiknek a tavaszi vizsgaidőszakban nem sikerült leérettségizniük, még nem kell feltétlenül búcsút mondani a továbbtanulási terveknek, viszont a nyár számukra kevésbé fog a pihenésről szólni. Az alábbi lehetőségek nyitottak számukra még idén a bizonyítvány megszerzésére.

Pótvizsga indokolt esetben tehető

Ha egy diák rajta kívülálló okokból nem tudott részt venni az érettségi szóbeli részén, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be – ha erre lehetőség van – az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban pótlóvizsgát tehet. „A vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására” – részletezi a hivatal. Ilyen esetben nem kell az egész érettségit, csak az adott tárgyból, tárgyakból elmaradt vizsgarészt teljesíteni.

Ősszel még lehet javítani

Az Oktatási Hivatal ismertette, hogy szeptember 5-ig lehet jelentkezni az október–novemberi érettségi vizsgákra, amikor rendes, szintemelő, pótló, javító, ismétlő, kiegészítő, előrehozott érettségi tehető. Ekkor azok is vizsgázhatnak akik nem, vagy nem jól teljesítettek a tavaszi időszakban, valamint a tizenegyedikes diákok, a felnőttek. Továbbá van lehetőség emelt szinten újra megmérettetni magukat a diákoknak, tárgyanként mindkét vizsgarészből (az említett pótlást kivéve). Ebben az esetben az utolsó érettségi eredményét veszik érvényesnek – részletezi az Eduline. Jelentkezni erre a vizsgát szervező középiskolákban, vagy a lakhely szerinti illetékes kormányhivatalban lehet akár online is.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)
Forrás: index.hu