Tolmácskabin, csoki vagy zöldségeskert? – Újratervezés a munka világában

Haitzmann Ágnes • 2020. április 22., szerda •
2020-as esztendő méltán kiérdemelte a „bizonytalanság éve” címet. Aki januárban még marketinges volt, most magokat vet és palántáz, a csokimanufaktúra pedig webáruházat nyitott. Év eleji terveinket jócskán át kellett írnunk, és a változásokat nem egyformán kezeljük. Nézzük, kinek hogyan sikerült!
Tolmácskabin, csoki vagy zöldségeskert? – Újratervezés a munka világában

Utazásokkal, találkozásokkal teli, tehát mondhatjuk, izgalmas egy tolmács élete, főképp, ha zenekarával koncertezik, és még sört is főz néha az illető. Aki a sajtóeseményekről, tudományos ülésekről nem is, hát blogjáról jól ismerheti a fordító-tolmács Gyurácz Zoltánt, akinek megvoltak a maga tervei ez év januárjában.

– Több keretszerződést is megkötöttem 2020-ra, konferenciákra indultam szinkrontolmácsolni, és tréningeket tartottam volna többek közt Szombathelyen, Kőszegen, ezektől a bevételektől mind elestem. Kilátásban volt még számos üzleti megbeszélés Budapesten, amelyekre hívtak, de annak ellenére, hogy megfelelő szoftverrel most már a tolmácsolás is működik ebben az új világban, a kis- és középvállalkozások költési kedve megcsappant, tehát ezek is kútba estek – mondta megkeresésünkre, hozzátéve, hogy most kezdenek újjáéledni azok a nyelvtanfolyamok, igaz, csak online térben, amelyeket kollégáival szervez. Mindezek ellenére nem borult fel fenekestül az élete, a fordítás ugyanis eddig is része volt a munkájának, ami home office-ban történt, ez nem változott, sőt erre próbál ráerősíteni. – Sokat segít a jelenlegi helyzetben, hogy az otthoni fordítás megmaradt, úgyhogy nem veszítettem el a hitemet abban, hogy ezt tovább kell csinálnom. Összességében azért sok mindent át kellett fejben állítanom magamban, a legnagyobb törés számomra most az, hogy nem mehetek kabinba. De ez csak az egyik része az életemnek. Közben rengeteg időt szántam a zenekarunkra, és sok jó koncertre volt lekötésünk, remek helyekre, a szívem szakad meg emiatt. Épp most kellene rengeteg időt és energiát fordítani a vállalkozásom fejlesztésébe, ami a család maximális támogatása ellenére sem lehetséges, mert felváltva vigyázunk és foglalkozunk a hároméves gyermekünkkel, hiszen se óvoda, se nagyszülő… - mesélte Zoltán, de megjegyezte, hogy szigorú beosztással működik, túlélhető ez az időszak is. Bízik benne, hogy ősszel – így vagy úgy, de – újraindul az élet.

Tavasztól új oldaláról ismerhetik meg azok Falussy Pétert, akik az elmúlt években újságíró-szerkesztői, marketing szakemberi munkái során találkoztak vele. Régi álmát váltja most valóra, úgy, hogy közben marketingvállalkozói útján is halad tovább. – Lassan két évtizede termelem a zöldséget családi fogyasztásra, egy ideje már terveztem a piacra lépést, ami mindig elmaradt, mert az energiáimat más munkák kötötték le. Most azonban már nem halogathattam tovább. A válság néhány szektor kivételével a nemzetgazdaság egészét érinti, ebbe beletartozik a marketing iparág is, ám szerencsére nálam nem ez az oka a profilbővítésnek. A járvány új lehetőségeket is teremthet, ha ráérzünk a formálódó igényekre. Megvizsgáltam, hogyan hatott a termelői zöldségek és gyümölcsök iránti keresletre a válság, és úgy láttam, hogy egyre jobban szeretnék a családok, főként a nagyvárosokban, hogy friss, közelben termelt élelmiszert egyenek, és azt biztonságosan házhoz is vigyék nekik. Aki teheti, elkerüli a boltba járást, és örülnek annak is, ha nem a világ másik végéről érkező, számtalanszor kézből kézbe átadott zöldséget és gyümölcsöt tehetnek az asztalra. Az én új szolgáltatási oldalamat, a termelői zöldség házhoz szállítását Szombathelyen, ez az igény hívta életre – osztotta meg velünk a részleteket Falussy Péter. És bár új dologba fogott, számára ez mégsem az. A zöldségtermesztés eddig is közel állt hozzá, vagyis a jövőben részben a saját maga által előállított terményt juttatja el vevőihez, részben pedig partnerei, azaz szombathelyi és környékbeli őstermelők, Magdi néni és Marika néni termékeit köti össze közvetlenül a vevőkkel. – Több lábon állás, alkalmazkodás a kulcsszavak nálam, és most végre a másik énemet is kiélhetem. Ha a szellemi munkában elfáradok a számítógép előtt, már indulok is a természetbe energiával töltődni. Szerencsére Zanaton megtehetem, hogy kimenjek, és megsimogassam a gyümölcsfáimat, kutyát sétáltathassak, vagy nekiálljak rendezni a kertet. A karanténban én jól vagyok. Az új normák között produktívabbnak érzem magam, mind az online marketinges, mind a zöldségtermelői feladataimban – fogalmazta meg Falussy Péter, mitől is teljesedik ki éppen most az élete.

Kitartott a tervei mellett, de új utakat kénytelen járni Mák Dóri. Csokoládéműhelyének fejlesztésén törte a fejét még év elején, és nemcsak a viszonteladói körének bővítésén dolgozott gőzerővel, hanem éppen új bemutatókat készült szervezni, és jótékonysági ötletei is voltak. – Két éve tervezem, hogy mássággal élők számára tartunk tanfolyamot egy jeltolmács segítségével, ahol mindenki maga készíthette volna el az édességét. Ezt most elnapoljuk – fogalmazott Dóri, aki miközben végzi a cukrásziskolát, táskákat is tervez, készít, sőt ingatlanközvetítőként is dolgozik. A több lábon állás tehát rá is igaz. – Egyik napról a másikra csuktam be az ajtót, az alkalmazottamat a mai napig nem engedtem el, inkább új utakat keresek. Sok munkánk és sok külső támogatás van abban, hogy idáig eljutottam. Az érettségi előtt álló fiam rukkolt elő a megoldással: nem engedte, hogy lemondjak a gyerekkori álmomról, és segített, hogy tovább tudjam vinni a csokoládémanufaktúrát. Megcsinálta a weboldalamat, amelyen keresztül most működik a megrendelés, a kiszállítás. Gyártjuk az édességet, fotózzuk, feltöltjük, és a fiam segít az oldalt kezelni – magyarázta. Persze Dóri részéről is szükség volt pozitív hozzáállásra. – Minden rosszban van valami jó, és ezt meg kell keresni, ezt vallom. Nincs lehetetlen, csak előre kell tekinteni, mert ott van a helyes út.  Le kellett fújni a divatbemutatót Győrben, pedig hosszú hónapok óta szerveztem már, civil akciókra azonban most is van alkalmam. Másfélékre ugyan, de csinálom, ez a hivatásom. A teljes évet újra kellett terveznem, de minden helyzetben meg kell találni a megoldást. Boldog vagyok, hogy van hol laknom, van hol fürödnöm, van mit ennem, én így látom. Az ingatlanközvetítést csinálom, a csokoládékészítést pedig egyszerűen nem vagyok hajlandó abbahagyni, ezek a célok visznek tovább – nos, Dóri így vészeli át azt a helyzetet, amelyben a régi tervek nem úgy működnek, ahogy eddig, most újak vannak, az pedig már rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk optimisták. Na ő az, akitől ez elleshető.

közösség

további frisss

lap tetejére