A menetfény – teljes és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa – a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A 6/1990. KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján 

a gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával", 

mely színtelen, illetve fehér fényt bocsáthat ki.

A menetjelző lámpa egyik legfontosabb ismérve, hogy A TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓHOZ KÉPEST GYENGÉBB A FÉNYEREJE, ezáltal nem arra szolgál, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsa, hanem hogy a jármű helyzetét jelezze más közlekedők felé - írta a Baleset-megelőzés. A másik nagyon fontos ismérv – amit sajnos sokan nem tudnak –, hogy KIZÁRÓLAG ELŐRE BOCSÁT KI FÉNYT, HÁTRA AZONBAN NEM.

Éppen utóbbi jellemzője miatt van az, hogy a KRESZ szerint

A NAPPALI MENETJELZŐ LÁMPÁT KIZÁRÓLAG NAPPAL ÉS JÓ LÁTÁSI VISZONYOK ESETÉN LEHET ALKALMAZNI a tompított fényszóró kiváltásaként

(ami lakott területen kívüli úton kötelező).

Amennyiben a látási viszonyok romlanak (pl. ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy éppen besötétedik), onnantól kezdve a nappali menetjelző lámpa használatának nincs helye, hiszen a hátsó lámpák ilyenkor teljesen sötétek maradnak. 

EBBEN AZ ESETBEN AZONNAL ÁT KELL VÁLTANI TOMPÍTOTT FÉNYSZÓRÓRA.