Nem volt kérdés egy percig sem Galambos Balázs számára, miután elsők között záratták be a vendéglátóhelyeket, hogy a testvérével tulajdonolt cégcsoport éttermeit súlyos veszteségek érik. – A Palace-ban működő éjszakai klubban már néhány nappal korábban, a józan észtől vezérelve mi magunk jelentettük be, hogy nem tartjuk meg a bulit, az éttermek bezárása pedig már központi intézkedés volt. Egyik napról a másikra kellett lehúzni a rolót a vépi Mad-Mexben és itt, a Palace-ban is. Két út állt előttünk: az ételkiszállítás vagy a szünet, mi az utóbbit választottuk – mondta határozottan Galambos Balázs.
– Az éttermeinkben a minőség a legfontosabb, amit egy elcsomagolt, kiszállított ételnél nem lehet biztosítani
– szögezte le, és hozzátette, hogy fel sem merült benne, hogy másképp döntsön. Nem csak gazdasági szempontok léteznek ugyanis, ő hosszú távon gondolkodott. – Egyrészt a kialakult állapotot átmenetinek tekintettem, és nem akartam, hogy a vendégek elfelejtsék, mi a mi védjegyünk. Másrészt pedig a piacon már egyébként is léteztek kiszállítást végző éttermek, pizzériák, amelyeknek a száma csak tovább nőtt a bezárások miatt, miközben a kereslet nem nőtt. A bolti felvásárlási láz is arra utalt, hogy az emberek otthoni főzésre rendezkednek be, tehát nem győzött meg semmi arról, hogy ebbe be kellene szállni – magyarázta a mexikói, illetve az indiai konyhája miatt népszerű éttermek ügyvezetője.
Komoly fejtörést okozott minden munkáltatónak a vendéglátásban az elmúlt két-három hónap. Az éjszakai klubban közel harmincan dolgoztak, ők mindannyian főállás melletti mellékjövedelmüktől estek így el, a megélhetésük emiatt nem forgott veszélyben. Más volt a helyzet az éttermekben. – Összesen 26 alkalmazottal ültem le átbeszélni a jövőt, és az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy 90 napra igénybe veszik az álláskeresési járadékot, amit magánemberként kipótoltunk, erről a bátyámmal (Galambos Tamás tulajdonostárs – a szerk.) közösen döntöttünk – mesélte Galambos Balázs, és megjegyezte, hogy ha három hónapnál tovább tartott volna a leállás, abban az esetben is mindenképpen visszavette volna állományba a dolgozókat. – A többségük most újra munkába állt, csak azok nem, akik időközben maguk döntöttek úgy, hogy máshol helyezkednek el – fűzte hozzá. Ám mint kiderült, van köztük olyan, aki a mai napig nem állt munkába sehol máshol, és ez jól jellemzi a munkavállalói mentalitással kapcsolatos problémákat.
Amióta újra kinyithattak, 70-80 százalékos kihasználtsággal működnek az éttermek, ami a tulajdonosi várakozásokat is felülmúlta. Igaz, alkalmazkodni kellett az új szabályokhoz. – A leállás alatt elkezdtük a Mad-Mex felújítását, emiatt bár megnyitott a vendégtér, de nyitvatartási időn kívül folytatódik a munka. Mindkét helyen betartjuk az előírásokat, a személyzet maszkot hord, és széthúztuk az asztalokat. Nyilván számolnunk kell némi veszteséggel emiatt, hiszen 18 százalékkal csökkent a befogadóképesség, de nem erre összpontosítok. Azt vallom, hogy az adott helyzetben kell a lehető legjobb szolgáltatást nyújtani – fogalmazott Galambos Balázs, aki szerint nem ez a legnagyobb problémája az ágazatnak, hanem az a jövőkép, ami egy esetleges őszi járványhullám miatt kirajzolódik az ágazatban.
– Még egy ilyen csapást nehezen élne túl a vendéglátás, és nem a finanszírozástól félek, hiszen a cégcsoportunk több lábon áll. Sokkal nehezebb dolog lesz a munkaerőt biztosítani, hiszen a pincérek, szakácsok állása kiszámíthatatlanná válik, és emiatt motiválatlanok lesznek
– mondta, és hozzáfűzte azt is, hogy volt alkalmazottja, aki a mostani karantén ideje alatt döntött úgy, hogy inkább nem jön vissza dolgozni. Mi lesz így hosszú távon? – tette fel a költői kérdést az étteremtulajdonos, aki Ausztria csökkenő, bár létező szívóerejével is számol. Szerinte benne van a levegőben, hogy a vállalkozók közül sokan visszaadják az igazolványukat, és azt mondják, hogy ezt nem tudják így tovább csinálni.
Galambos Balázs beavatott abba is, hogy a szállítmányozással és logisztikával is foglalkozó cégcsoport többi tevékenységét hogyan érintette a járványhelyzet. Mint mondta, a nagy nyereséggel kecsegtető élelmiszer- és gyógyszerszállítás ugyan nem állt le Európában, de ők elektronikai és autóipari ágazatban szállítanak, és ez a nemzetközi fuvarokat minimalizálta. – A gépparkból le kellett építeni, eladtunk az autókból, emiatt munkahelyek is szűntek meg nálunk, a belföldi fuvarozás és a logisztikai terület azonban a korábbinál nagyobb terhelést kapott, így ez a terület csökkentette a veszteségeinket.
A krízis hatásait összegezve a cégvezető azt mondta, elsősorban a kiszámíthatatlanság helyezett rá nagy nyomást. Nagyban nehezítette a helyzetet, hogy a döntések után nem volt idejük felkészülni, az újranyitást is néhány nap alatt kellett megszervezni, és stabilitásról most sem beszélhetünk, tehát továbbra sem nyugodhat meg…
Kocsis Gábor férfiasan bevallotta, hogy megijedt a járvány legelején, mert nem tudta, nem látta, hogy milyen súlyos lesz, meddig tart, és melyik szektorban milyen mélységig hagy nyomot a válság. – Azután eltelt egy-két hét, kezdett körvonalazódni, hogy mely területeket érintik hátrányosan a korlátozó intézkedések, és én első perctől abban bíztam, hogy az építőipar ezt nem sínyli meg, hiszen ez a tevékenység a szabad levegőn folyik – mesélte megkeresésünkre a Vulcano Energia Kft. ügyvezetője. – Úgy gondolom, és ez volt az, ami megnyugtatott végül, hogy amíg moziba, edzőterembe vagy étterembe menni kedv kérdése, ha úgy vesszük, egyfajta luxus, addig az építkezés nem az.
Ha egy munkára megvan a forrás, akkor az építőipar megy, és kötelező dolgozni
– mondta Kocsis Gábor. Cége nemrég vonult le az Aréna utcai óvoda területéről, ők végzik az Államkincstár épületének felújítását, de társasházakon, vidéki projekteken is dolgoznak. Kizárólag a magánszemélyek érdeklődése csappant meg az elmúlt két hónapban, átmenetileg. – Az építőanyag-ellátásban volt némi fennakadás az elmúlt hetekben, és a fizikai állományunk is megrémült egy kicsit. Sok olyan munkatárssal dolgozunk, akik az ország más területein élnek, féltették a családjukat, az ingázók igyekeztek több időt otthon tölteni. Ez eleinte egy minimális zavarral járt, de helyreállt a rend – részletezte a nehézségeket a cégvezető, aki hozzátette, hogy alig néhány embert kellett négyórás munkaidőre átjelenteni, a többség teljes erőbedobással tette a dolgát. Kiderült,
egy pillanatra elgondolkodtak rajta, hogy a kormányzati gazdaságmentő támogatásokat igénybe veszik, de végül nem kértek segítséget, mert látták, hogy komolyabb gond nélkül működhetnek tovább.
– Bár jogosultak lettünk volna, inkább meghagytuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek nagyobb szükségük van rá – jegyezte meg Kocsis Gábor.
Az építőipari kivitelezés mellett alternatív energiatermelő rendszerek – napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk - telepítésével is foglalkoznak a cég szakemberei, így arra is van rálátásuk, hogy most valóban zöldebb lesz-e a világ. – Egyelőre Magyarországon ennek még nem sok jele van, de világviszonylatban már megfigyelhető egy kedvező tendencia. Várhatóan el kell telnie egy-két évnek ahhoz, hogy ez a folyamat ide is begyűrűzzön, azonban ez az út elkerülhetetlen – szögezte le a cégvezető, aki szerint hosszú távon nem a gáz lesz az, amivel a hőenergiát előállítjuk, hanem az elektromos áram. Ehhez viszont megújuló energiaforrást kell használnunk. Mint mondta, ilyen típusú beruházásaik jelenleg is folyamatban vannak, hiszen az épületfelújítások zöménél már most is része a munkálatoknak a hőszivattyú- vagy a napelem rendszer kiépítése. Új építésű ingatlanok esetében az állami szektorban már követelmény a megújuló energiafelhasználás, magánberuházóknál pedig jövő évtől lesz az – jegyezte meg.
Mi lehet a válság hosszú távú hatása az építőiparban? Kocsis Gábor szerint nehéz most megmondani, de mivel a GDP jelentős részét ez a szektor adja, ezért ha az építőipari beruházások lelassulnak, annak komoly befolyása lesz a teljes gazdaságra. – Azt gondolom, hogy a kormánynak emiatt kiemelten kell kezelnie az építőipart, az energetikát, hiszen ezek a húzóágazatok számos más területre hatással vannak, nem szabad visszavenni a lendületből – fogalmazott. Ami pedig ennek a szektornak a munkaerőpiaci szerepét illeti: - Az építőipar mindig tud alkalmazni embereket, nagy a humánerő-felvevő képessége, és
amíg két-három évvel ezelőtt hálóval kellett összefogni a munkaerőt, addig most kialakult egyfajta egyensúly, és kicsit olcsóbban, de jobb szakembereket lehet találni
– tudtuk meg az ügyvezetőtől, aki projekttől függően most is 60-100 embernek ad munkát. Nem kizárt, hogy az építőipari tevékenység szezonjában sok állás nélkül maradt munkaerőt tudnak felvenni a közeljövőben.
A Vulcano név a sportszponzoráció területéről is ismerős lehet a szombathelyieknek: megkérdeztük Kocsis Gábort, hogy ezen a területen érezteti-e a hatását a válság. – Szponzorációra a vállalkozásban nélkülözhető összeg fordítható, ami jó reklámlehetőség. A bajnokság azonban most leállt. Tartom a kapcsolatot a Falco vezetésével, és tárgyaltam az önkormányzattal is. Jelen pillanatban annyit tudok elmondani, hogy a szándék megvan a részünkről arra, hogy támogassuk a Falco kosárlabdacsapatát, de ennek mértékéről és módjáról még nem döntöttünk – hagyta nyitva egyelőre a kérdést a vállalkozó.
